Basler Zeitung (Bazonline.ch)
A liberális baseli napilapban Mischa Hauswirth Cannabisosztás: Basel és Zürich megpróbálja című cikkében ismerteti a két svájci nagyváros kábítószer-legalizálási terveit. A probléma elsősorban a svájci nagyvárosok agglomerációiban jelentkezik. Basel és Zürich városa most azt fontolgatja, hogy ellenőrzött keretek között maga osztaná a vadkendert, s ezzel próbálna fellépni a feketekereskedelemmel szemben. Eveline Bohnenblust, a szenvedélybetegekkel foglalkozó osztály vezetője Basel város egészségügyi minisztériumában, úgy fogalmazott, az ellenőrzött kábítószer-kiadás egyúttal esélyt jelent arra, hogy közelebb kerüljenek a fogyasztókhoz, figyelmeztessék őket a kockázatokra, valamint felhívják a figyelmüket a tanácsadási lehetőségekre.
Azonban az elképzelés megvalósítása még igen távoli. Először a két város ellenőrizni akarja a javaslat jogi feltételeit. Egy baseli küldöttség Eveline Bohnenblust és Gerhard Lips rendőrkapitánnyal május 9-én találkozott kábítószerügyi szakemberekkel és a zürichi rendőrség képviselőivel. Megállapodtak, hogy megbízást adnak egy szakértői anyagra, amelynek tisztáznia kell, vajon egyáltalán joguk van-e az elképzelés megvalósítására, s ha igen, akkor milyen törvényi kötelezettségek vonatkoznak rájuk. A tanulmány az őszi szünetben készül majd el. Nem véletlen, hogy Zürich és Basel a cannabiskérdésben éllovas szerepet vállalt. Mindkét kantonban léteznek a témában beadott politikai javaslatok.
Die Welt (Welt.de)
A konzervatív német napilap Jörg Zittlau A németek higiéniai ismeretei hiányosak című cikkében közöl meglepő adatokat a fertőzés esetleges okairól. A cikk szerint ritkán és nem elég alaposan mosnak kezet, ritkán cserélik fehérneműjüket, a szivacsok és fogkefék tele vannak bacilussal. A kutatók szerint a németek „mocskos disznók”. Ugyan jobban működik a szemétszállítás Flensburgban és Konstanzban, mint Nápolyban, viszont az egyes német állampolgárok hatalmas hiányosságokat mutatnak higiéniai ismereteiket és a gyakorlatukat illetően. Erre az álláspontra jutott az úgynevezett Hygiene Council, egy 17 nemzetközileg elismert immunológiai és mikrobiológiai szakértőből álló testület is. Ők több mint 10 ezer fogyasztót kérdeztek tíz országból higiéniai szokásaikról. Németországban a gyerekek kevesebb mint fele mos kezet evés előtt. Ausztráliában, Kanadában és Angliában az arányok hasonlóan alacsonyak, miközben Olaszországban, Indiában és Malajziában azok lényegesen magasabbak. A kézmosások időtartamában is jelentősek a regionális eltérések. Kevesebb mint 40 százaléka az itteni fogyasztóknak nyújtja el a kézmosását a minimálisan elfogadható 20 másodpercig, 6 százaléknál az egész alig öt másodpercig tart. Ezek az adatok Angliában és Olaszországban sokkal jobbak. Ugyanakkor az öt másodperces kézmosók aránya Dél-Afrikában eléri a 41 százalékot. De az ilyen megfigyelések éppen a férfiak esetében, úgy tűnik, teljesen mindegy. A London School of Hygiene & Tropical Medicine csaknem 200 ezer személy kézmosási tulajdonságait vizsgálták az autópályák mosdóinál. Amit láttak, az elég gusztustalan volt, mert csak a férfiak 32 százaléka mosott szappannal kezet WC-használat után. Nőknél a kézmosók aránya ennek kétszerese, ami azt jelenti, hogy minden harmadik súlyosan fertőző kézzel masírozik ki a WC-ből.
origo.hu
Miért nem érdekelt senkit, miért lett ekkora kudarc Magyar Péter hétvégi akciója? - videó
