Tábort bontottak Madrid főterén

Közel négyheti tiltakozás után tábort bontottak és elhagyták Madrid központját, a Puerta del Sol (Napkapu) teret a „felháborodott” fiatalok, akik a gazdasági válság és a munkanélküliség miatt kialakult társadalmi elégedetlenségnek adtak hangot.

Egyesek a zöld vagy kék ponyvákat hajtogatták, mások a favázas táborhelyet bontották vagy a metróállomásnak a hirdetések százaival borított üvegkupoláját tisztogatták. „Amit tudunk, felhasználunk. A többit eldobjuk” – mondta egy fiatalember, aki egy halom deszkát cipelt, miközben a láncba szerveződött tüntetők kézről kézre adták és szórták be közterület-fenntartó vállalat kukásautóiba a hátrahagyott matracokat, polcokat, székeket, plakátokat és kannákat.

A magas munkanélküliség és a politikai korrupció elleni tiltakozás május 15-én kezdődött Madridban, majd a közösségi hálózatok révén gyorsan átterjedt más spanyolországi és európai városokra. Többen folytatni akarták a megmozdulásokat, de a többség kézfeltartással megszavazta még szerdán, hogy a madridi városházával szemben lévő téren fejezzék be a tüntetést. Az utóbbi napokban a tiltakozás más formáját is elővették. Szerda éjjel ülősztrájkot szerveztek a spanyol parlament elé, hogy kipellengérezzék a politikai elitet, amely – mint kiáltozták a résztvevők – „természetesen nem képvisel bennünket”. Szombaton a rohamrendőrséggel néztek farkasszemet, miközben az önkormányzati választáson újjáválasztott főpolgármestert, a néppárti Alberto Ruiz-Gallardónt várták.

Bár a táborbontás kétségtelenül a kedélyek lehűlésével és az érdeklődés lanyhulásával, így a mozgalom elhalásával fenyeget, a résztvevők azt ígérték, hogy más formában folytatják a küzdelmet, s már össze is hívták június 19-re a következő tüntetést. Követeléseik közé tartozik a választási törvény módosítása annak érdekében, hogy a kis pártok nagyobb eséllyel induljanak a választásokon. Emellett a politikai és gazdasági intézmények „üvegzsebesítését” és a civil társadalomnak a politikai életbe való nagyobb bevonását akarják elérni. Eszközeik azonban kétségesek, a javaslatok ritkán konkretizálódnak, vezetők pedig nincsenek. Bár a közvéleményben széles támogatottságot élvez a „felháborodottak” mozgalma, jövőjük mindezek fényében igencsak kérdéses.

(MTI)