A leadott szavazatok hivatalos összeszámlálása alapján Ollanta Humala (Gana Peru) kapta a legtöbb voksot (31,7 százalék) a perui elnökválasztások első fordulójában. Mögötte nem sokkal lemaradva a Fuerza 2011 jelöltje, Kieko Fujimori végzett 23,6 százalékkal. A másik három befutó erősorrendben: Pedro Pablo Kuczynski (PPK), a német és lengyel szülőkkel rendelkező, perui–amerikai kettős állampolgár; Alejandro Toledo volt perui elnök; a sor végén pedig Luis Castaneda, a főváros, Lima korábbi polgármestere. Ennek alapján a második körbe Humala és Fujimori jutott be, amely helyzetet Mario Vargas Llosa úgy jellemezett, mint a rák és az AIDS közötti választást.
Tartanak Keikótól
Keiko Fujimori a lánya az 1990 és 2000 között regnáló perui elnöknek, a japán felmenőkkel rendelkező Alberto Kenya Fujimorinak. Keiko korábban megpendítette apja igazságtalan bebörtönzését és esetleges későbbi amnesztiáját. Az idősebb Fujimorit még 2009-ben ítélték el korrupció, emberi jogi visszaélések és tömeggyilkosságra való utasítás vádjával. Apja bukása után csak 2005-ben tért vissza Limába, ahol egy évvel később megválasztották kongresszusi képviselőnek. Politikai karrierje során mint a fujimorista párt vezetője igyekszik igazolni apja egykori lépéseit, támogatja a halálbüntetést.
Politikai irányultságát tekintve konzervatív populista, támogatja a jelenlegi, szabadpiaci gazdaságpolitika folytatását. Kampányában sokat hivatkozott apja vívmányaira, mint például a szegényebb rétegek körében népszerű lakásprogramokra és közkonyhákra. Fujimori apja időszakából sok emberrel veszi körül magát, és ezért egyes elemzők szerint győzelme esetén az ország visszatérne az autokratikus kormányzási formához.
Visszavett programjából Humala
Az ügyvéd-katona családból származó Humala már 1992-ben részt vett egy maoista terrorszervezet elleni fegyveres akciókban, majd később harcolt az Ecuador ellen vívott háborúban is. Humala 2006-ban egyszer már indult a perui választásokon mint elnökjelölt. Akkor a második fordulóban az éppen leköszönő Alan Garcia került fölénybe vele szemben, 52:47 százalék arányban. Hugo Chávez jelenlegi venezuelai elnök egy ízben nyilvánosan is „jó katonájának” nevezte a volt alezredest.
Humala ugyanakkor mindig is tagadta, hogy követné Chávez gazdasági programját. Az utóbbi időben úgy tűnik, Humala jelentős változáson ment keresztül, és inkább hajlik a korábbi brazil elnök, Luiz Inacio „Lula” de Silva politikája felé. Idei kampányának fő mondanivalója az igazságosabb elosztási rendszer bevezetése.
A mostani hetekben Humala megpróbált nyitni a centrum szavazói felé azzal, hogy sok korábbi tervét visszavonta, többek között a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítását. Annak ellenére, hogy sokak szerint Chávezhez hasonló politikus, egyáltalán nem rendelkezik olyan szónoki képességekkel és kisugárzással, mint a venezuelai elnök.
A gyűlölet marad?
Az első fordulót követően úgy tűnt, hogy Humala simán győzedelmeskedni fog a második körben, mivel hatszázalékos előnyt is mértek neki Fujimorival szemben. Májusban azonban megfordultak az erőviszonyok és a legutolsó kutatások szerint Keiko 4-5 százalékos előnyre tett szert. Az egykori elnök lánya mögé fölsorakozott a média és különféle üzleti körök. A vállalatvezetők egyáltalán nincsenek meggyőződve arról, hogy Humala képes lesz jó politikát folytatni. Bár az államosítást kizárta, az ország elitje mégis tart attól, hogy túlságosan radikális programot fog végrehajtani megválasztása esetén. Ami tény, hogy egyik jelöltnek sincsen kikristályosodott programja, így a peruiak mindenképpen megfelelő információk nélkül fognak dönteni az új elnök személyéről.
Tény, hogy a perui választók elégedetlenek azzal a gazdasági modellel, amelynek eredményeként a lakosság egyharmada él mélyszegénységben, de rendkívül megosztottak abból a szempontból is, hogyan tovább. Vargas Llosa – akit Alberto Fujimori győzött le 1990-ben az elnökválasztás második fordulójában – azt mondta, hogy boldogtalanul és félelemmel eltelve fog Humalára voksolni. Ami biztos, hogy a választásokat követően az új elnököt az ország egyik fele mindenképpen gyűlölni fogja.
(kitekinto.hu, guardian.co)
