Tudni akarja, miért éppen Őrült Jane a legtitokzatosabb?

A Montmartre és a Moulin Rouge aranykorát idézi a londoni Courtauld Galériában a Jane Avril (Őrült Jane) kánkántáncosnő Toulouse-Lautrec által festett portréit és plakátjait bemutató kiállítás.

MNO
2011. 06. 19. 12:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miért éppen Jane Avril? Más táncosnők, mint Louise Weber, művésznevén La Goulue (a Falánk) vagy Nini les-Pattes-en-l’air szintén sztárok voltak a maguk idejében, de mindegyik közül Jane volt a legtitokzatosabb – mondta Nancy Ireson, a kiállítás kurátora.

Kétéves kutatás és a világ múzeumaival történt kapcsolatfelvétel révén sikerült összegyűjteni 60 olyan tárgyat, amelyek a táncosnőről és a festővel tartott szoros kapcsolatáról árulkodnak.

Henri Toulouse-Lautrec története jól ismert. 1864-ben született a dél-franciaországi Albi városában nemesi családban, majd egy baleset következtében megrokkant, és sokkal jobban érezte magát a mulatókban és a könnyű hölgyecskék társaságában, mint az arisztokrácia köreiben.

Jane Avril élete is bővelkedett fordulatokban. Jeanne Beaudon néven született Belleville-ben egy kurtizán és nemesi származású ügyfele kapcsolatából. Tizenhárom éves koráig egy otthonban élt, ahol rosszul bántak vele, majd a párizsi Salpetriere kórházba került, ahol egy orvos vitustáncot (az arcban és a törzsben megjelenő, gyors rángásokban megnyilvánuló szervi idegbaj) diagnosztizált nála. A kórházban lett táncosnő: a kórház minden évben „őrültek bálját” tartott, ahol Jeanne nagy sikert aratott, és gyógyultnak nyilvánították.

A Folies Bergertől a Moulin Rouge-ig hányaveti stílusa elsöprő sikert aratott. Egy robbanószer után Mélinite-nek vagy Őrült Jane-nek becézték.

Toulouse-Lautrec, akihez hűséges barátság fűzte, híres plakátjain szerepelteti, sőt több arcképét is megfesti: ezeken magányosnak, titokzatosnak tűnik, egész másnak, mint a tollboák és frufruk világában. Ő rajzolja meg a londoni turnéja plakátját is Englantine kisasszony csoportja címmel.

A londoni kiállítás egyben nosztalgia is: a táncosnő angol álmot dédelgetett; erről tanúskodik egy brit barátja sugalmazta színpadi neve (Jane), egyes sanzonok címe (Az én angolom) és London iránti imádata, „ahol szabadon lehet élni, nem úgy, mint Párizsban” – írta 1933-ban megjelent emlékirataiban. Sorsa több művésszel is összehozta: Picassóval, aki négy rajzot készített róla, Alfred Jarryvel, az Übü király szerzőjével és Oscar Wilde-dal is.

A Toulouse-Lautrec and Jane Avril: Beyond the Moulin Rouge című kiállítás szeptember 18-áig látogatható.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.