Tarlós István főpolgármester előterjesztése szerint Budapest eddigi zászlaja más zászlóval könnyen összetéveszthető a nagyfokú hasonlóság miatt. A vörös, arany(sárga), égszínkék zászló ereklyeként, mellérendelt feladatkörben kap szerepet ezután a Fővárosi Közgyűlés ülésein és más ünnepi alkalmakkor.
Horváth Csaba, az MSZP frakcióvezetője a vitában azt kifogásolta, hogy a városvezetés úgy változtatja meg Budapest szimbolikáját, hogy sem szakmai, sem civil szervezeteket nem vont be a döntés előkészítésébe. Azt kérte, hogy a főpolgármester vonja vissza az indítványt, egyeztessen és szeptemberben hozza vissza a testület elé a javaslatot. Jelezte, hogy ellenkező esetben a szocialista frakció nem vesz részt a szavazáson.
Hanzély Ákos, az LMP képviselője is úgy vélte: az új zászló „nem kellően egyeztetett állapotot képvisel, nem képviseli a főváros teljes lakosságát”. A frakció nemmel szavazott. Németh Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: „az új zászló kifejezi, hogy Budapest a nemzet fővárosa, kifejezi a nemzet egységét”. A Fidesz és a Jobbik képviselői igennel szavaztak.
A fővárosi zászlók cseréje körülbelül 10 millió forintba kerül, ezt a pénzt az általános tartalék előirányzatából csoportosítják át. A változás augusztus 15-én lép hatályba.
Többletforrást kap az FKF
Többletforrást, 125 millió forintot kap a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. a vadplakát- és falfirka-mentesítési programra, miután a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag elfogadta az erről szóló indítványt. György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes szerint a 2008 és 2010 közötti program sikeres volt, és egyre kevesebb a „visszafirkálás” is. A program során több mint százezer négyzetméteren távolították el a falfirkákat, a vadplakátoktól és graffitiktől megtisztított épületek száma pedig meghaladja a 3700-at – olvasható az előterjesztésben.
Ezzel párhuzamosan kiépült a monitoringrendszer, amelynek lényege, hogy a Fővárosi Közterület-felügyelet, a rendőrség, az FKF és a tulajdonosok felügyelik a területüket. A városvezető azt is megfogalmazta, hogy az épületek tulajdonosait kötelezni kell, hogy a vadplakátokat, falfirkákat eltávolítsák, és a rendőrségen bejelentést tegyenek.
A program folytatására, a mentesített épületek és közterületek tisztán tartására, az idegenforgalmi, városképi és közösségi közlekedés szempontjából legfrekventáltabb területeken a hidak, a felüljárók lábazatának, továbbá a nem kiemelt aluljáróknak a mentesítésére és tisztán tartására szükséges 125 millió forintot a városüzemeltetési céltartalékból biztosítják.
Új drosztrendelet
Új taxidrosztrendelet lép életbe Budapesten 2012. január 1-jével, miután a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén a képviselők 20 igen szavazattal, 11 tartózkodás mellett elfogadták György István főpolgármester-helyettes erre vonatkozó előterjesztését. Az előterjesztő visszavonta azon javaslatát, hogy a 30 ezer forintra emelt taxidroszt-használati díjat már év közben bevezessék, így az emelt díjat a rendelet hatályba lépésétől, 2012. január 1-jétől kell megfizetni.
A javaslatban György azt írta: a taxiállomások üzemeltetése a Budapesti Közlekedési Központhoz (BKK) kerül át, az átadás-átvétel során vetődött fel a jelenlegi szabályok felülvizsgálata. Mivel több ponton kellett volna módosítani a rendelkezést, s ez áttekinthetetlenné tette volna a szabályozást, egy teljesen újat készítettek el. Ennek során figyelembe vették az adminisztrációs terhek csökkentését, így a taxitársaságok számára a hozzájárulás könnyebben adható ki. A jelenleg érvényes szabályozás nem rögzíti az állomások használatáért fizetendő díj mértékét, csak annak számítási módját, így az új rendelet tervezetében erre is javaslatot tettek.
Tekintettel arra, hogy a díj öt éve nem változott és a jelenlegi működésre fedezetet már nem nyújt, György azt kezdeményezte, hogy évi 30 ezer forint legyen a taxiállomás-használati díj. Az eredeti javaslat szerint július 1-jével emelték volna a fizetendő tarifát, de ezt az előterjesztő visszavonta, így a tarifa szabályozása a rendelettel egy időben, 2012. január 1-jén lép hatályba.
Rendkívüli ülés Alstom-ügyben
A Fővárosi Közgyűlés július elején várhatóan rendkívüli ülést tart az Alstom-metrókocsik ügyében – jelentette be Tarlós. Azt egyelőre nem hozták nyilvánosságra, milyen konkrét kérdésben kell döntenie a közgyűlésnek, de addig várhatóan ismét találkozik az Alstom és a magyar főváros vezetője. Kedden, több hónapig tartó vita és a francia bíróság által hozott, a BKV számára kedvező döntés után Budapesten tárgyalóasztalhoz ült Tarlós és Patrick Kron, a francia Alstom-csoport elnök-vezérigazgatója.
A találkozó után a főpolgármester úgy nyilatkozott, hogy rendkívül közel kerültek a megoldáshoz. Patrick Kron pedig azt mondta, Tarlós meghívására néhány hét múlva visszatér Budapestre, és lezárhatják a megbeszéléseket. A BKV tavaly október 20-án bontotta fel az Alstommal a szerződést, amelyet még 2006-ban a 2-es és a 4-es metróra szánt szerelvények gyártására kötöttek. A felmondás oka az volt, hogy az Alstom nem szerezte meg határidőre a szerelvények gyártásához szükséges típusengedélyt.
(MTI)
Gázolt az InterCity a Nyugati pályaudvaron