Lezsák Sándor fideszes képviselő a parlamenti és a kormányzati munka éves értékelésének szentelve felszólalását azt mondta, úgy látja, az emberek többsége belátja a kormány súlyos terheit, és méltányolja erőfeszítéseit. Kiemelte egyebek között a külpolitika keleti nyitását, a falu és a vidéki Magyarország támogatását, valamint a kabinet családpolitikai intézkedéseit. Rétvári Bence reagálásában azt mondta, két fő problémát, egy rövidebb és egy hosszabb távút igyekezett a kormány megoldani: az államadósság miatti elszegényedés megakadályozását és a negatív népesedési folyamatok megfordítását, például a családi típusú adózás feltételeinek megteremtésével. Megjegyezte, a kormány aktivitásához nem férhet kétség. Minőségben és mennyiségben egyaránt jobb tevékenységre törekednek, mint elődeik – jelezte.
Spaller Endre (KDNP) Piacfelügyelet egészségünk és biztonságunk érdekében címmel elmondott beszédében arra buzdított, minél többen vegyenek részt Magyarország új, köztávú fogyasztóvédelmi stratégiájának vitairata véleményezésében. Ángyán József vidékfejlesztési parlamenti államtitkár – a képviselőhöz hasonlóan szintén kitérve a közelmúltbeli járványra, amelyben öt országban több mint 3700-an betegedtek meg és 43-an haltak meg – kiemelte: Magyarországot a járvány nem érte el, bár gazdasági hatásai 8-12 milliárd forintos visszaesést jelentettek a zöldségágazatban; a történtek azonban egyfajta „eszmélést” indítottak el, felhívva a figyelmet az élelmiszer-biztonságnak a nemzetbiztonságéhoz hasonlítható jelentőségére.
Törékeny a jó viszony
Egyetért-e a nemzeti ügyek kormánya Füzes Oszkár idiótázó kijelentésével? – kérdezte a jobbikos Szávay István a bukaresti nagykövet egy román portálnak adott nyilatkozatát idézve, amelyben – ismertetése szerint – a „kommunista újságíróból lett diplomata” azt mondta, Magyarország tudomásul vette, elveszítette a 700 éves harcot Románia ellen, 20 ezer idiótát leszámítva senki sem gondol arra, hogy visszavehetjük Erdélyt, vagy annak egy részét.
A kormány egyetért a nagykövet nyilatkozatával – szögezte le Németh Zsolt. A külügyi államtitkár beszélt arról, hogy a jó viszony Romániával törékeny, és az világossá vált: vagy reális külpolitikai célokat, területi, kulturális autonómiát valósítanak meg, vagy handabandázásba kezdenek, amitől szerinte nem állt távol az iménti felszólalás. A revízió célkitűzése nem felelősségteljes és józan külpolitikai magatartás ebben a helyzetben, a kormány párbeszédet kíván fenntartani minden olyan szomszédos országgal, amely erre hajlandó – emelte ki.
Mi legyen a köztársasági elnök szabadságával?
Lamperth Mónika (MSZP) az államfő jogállásáról és javadalmazásáról szóló indítvány részletes vitájában azt javasolta: a Köztársasági Elnöki Hivatalban ne nevezhessenek ki – a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben a politikai tanácsadókra meghatározottakkal azonos jogállású – elnöki tanácsadókat és főtanácsadókat. Salamon László (KDNP) azt a passzust törölné a sarkalatos törvényből, amely szerint a köztársasági elnöknek minden naptári évben 40 munkanap szabadság jár.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: a kormány megítélése szerint a tervezett szabályozás tiszta helyzetet teremt a politikai tanácsadók kinevezésének engedélyezésével. Az államtitkár kifejtette: a kabinet nem támogatja Salamon László módosító indítványát, mivel annak elfogadásával az államfő méltatlan helyzetbe kerülhetne, ha törvényi felhatalmazás hiányában próbálna szabadságra menni.
Bővülhet az ombudsman hatásköre
Egyetlen képviselő sem szólalt fel az ombudsmani rendszert átalakító sarkalatos törvényjavaslat vitájában, noha az előterjesztéshez mintegy hatvan módosító indítvány érkezett, a kapcsolódó módosító javaslatok benyújtásának határidejét pedig délutánig meghosszabbította a levezető elnök. Répássy Róbert azt mondta: a kormány azokat a módosító indítványokat tudja támogatni, amelyek nem térnek el az alaptörvény és a jogszabály koncepciójától, vagyis nem kívánnak változtatni az egységes ombudsmani rendszeren.
Az igazságügyi államtitkár kifejtette: az ombudsman hatáskörének növelését célzó javaslatokat – különösen, ha azok az alapvető jogok biztosának a jelenlegi szakombudsmanok rendelkezésére álló jogköröket adnának – támogatni tudják, azokat azonban, amelyek a – jövő nemzedékek, illetve a nemzetiségek jogait védő – helyetteseinek hatáskörét bővítenék, nem. Kiemelte ugyanakkor, hogy a kormány támogatja a szocialista Steiner Pál indítványát, amely szerint ha az alapvető jogok biztosának helyettese javaslatot tesz arra, hogy az ombudsman indítson vizsgálatot, vagy forduljon az Alkotmánybírósághoz, az alapvető jogok biztosa köteles ennek megfelelően cselekedni, vagy az elutasítás indokairól éves beszámolójában az Országgyűlést tájékoztatni.
Átültetés a „legfinomabb eszközökkel”
Az információszabadságról szóló törvényjavaslat részletes vitájában Lamperth Mónika (MSZP) frakciótársa, Steiner Pál módosító javaslata mellett érvelve azt kezdeményezte, hogy statisztikai célra átvett adatokat kizárólag statisztikai célra lehessen felhasználni. Schiffer András (LMP) azt bírálta, hogy az előterjesztés szerint az adatkezelő a már megszerzett információkat bizonyos esetekben azt követően is kezelheti, ha az érintett az ahhoz adatkezeléshez adott hozzájárulását visszavonta. A politikus azt is bírálta, hogy az adatkezelőnek meg sem kell kísérelnie megszerezni az érintett hozzájárulását akkor, ha ez lehetetlen vagy aránytalan költséggel jár.
Répássy Róbert államtitkár a statisztikai célra begyűjtött adatok nem kizárólag statisztikai célra történő felhasználása mellett érvelve a többi között a levéltári felhasználást említette. Hozzátette: az adatkezelőnek kell bizonyítania azt, ha egy hozzájárulás megszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel jár. Mint mondta, a kifogásolt jogszabályrészek az uniós irányelvek átültetését jelentik, amelyeket a jogalkotó „a lehető legfinomabb eszközökkel” ültette át.
Vita az egyházakról
A vallásszabadság jogáról és az egyházakról szóló törvényjavaslat részletes vitájában Nyakó István (MSZP) azt kifogásolta, hogy az előterjesztés jelentős része az egyházakról szól, és csak kevés paragrafus érinti a lelkiismereti és vallásszabadság kérdéseit. Rámutatott arra is, hogy az alaptörvény nem utalja sarkalatos törvény hatáskörébe a vallásszabadság kérdését.
A fideszes Csöbör Katalin azt emelte ki, hogy az állam világnézeti semlegessége nem jelent társadalmi közömbösséget. Az állam és egyház szétválasztását nem szabad az egyház és társadalom szétválasztásával összekeverni – hangsúlyozta a kormánypárti politikus, hozzátéve: az egyházak társadalomban betöltött szolgáló szerepe nélkülözhetetlen. Az iskolák egyházaknak történő átadása kapcsán azon szocialista javaslatot, hogy az államnak kötelessége legyen minden iskolával rendelkező településen biztosítania egy világnézetileg semleges intézményt is, „egyenesen abszurdnak” tartotta.
Frakciótársa, Kővári János arról a szocialista felvetésről, hogy a népszámlálás során ne kelljen nyilatkozni arról, ki milyen vallású, azt mondta: gyakorlati oka van a kérdésnek, az egyházfinanszírozáshoz és egyéb feladatokhoz szükségesek ezek az adatok. A politikus fontosnak tartaná, hogy a közpénzek felhasználásáról az egyházaknak is el kelljen számolniuk a megfelelő hatóságok felé. Ilyen irányú módosítást meg is fogalmazott. Mirkóczki Ádám jobbikos kéviselő a vallási tevékenységet kibővítő javaslatuk mellett érvelt.
Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) azt kérte a szocialista politikusoktól, hogy ne legyen kettős mérce. Azokért nem aggódnak, ahol csak önkormányzati iskola van, és a szülők egyházi nevelést szeretnének gyermeküknek? – kérdezte. A „kényszerhittérítés” kapcsán azt mondta, a kereszténydemokraták azt vallják, a hit csak önkéntes lehet. Hozzátette: az, ha egyházi iskolába járnak a gyerekek, nem válik kárukra.
(MTI)
origo.hu
Újra medvét láttak Nógrádban
