Szilágyi Gábor, a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) igazgatója azt mondta, hogy az utóbbiak is őshonosnak tekinthetők a pusztán, ugyanis a korábban ott vadon élő állatokat éppen az emberi civilizáció szorította ki a térségből. A HNP most 472 millió forintos beruházással – 89 százalékos európai uniós és 11 százalékos hazai társfinanszírozással – létrehozta a Hortobágyi Vadasparkot, ahol „pusztaszafari” keretében az ember megjelenése előtt, illetve a nemzeti parkban ma is vadon élő állatfajokat mutatnak be. Az érdeklődök a vadasparkban farkasok és keselyűk mellett Przewalski lovat, Heck marhát, sasokat és sakálokat is láthatnak – közölte Szilágyi Gábor.
A keselyűk bemutatásával a környezettudatosságot is szeretnék növelni, ugyanis ez a faj egyértelműen az emberi hatások miatt pusztult ki a területről, és szinte valamennyi európai élethelyéről. A szakember szerint ebben nagy szerepe volt a fajról kialakított negatív képnek, téves információknak, tudatlanságnak – emiatt irtották, ahol tudták. Elmondta azt is, hogy a hatékony védelmi erőfeszítéseknek köszönhetően Spanyolországban ma már ismét van jelentős keselyűállomány – onnan származik a Hortobágyra szállított 12 példány is.
Szilágyi Gábor tájékoztatása szerint a HNP malomházi területének egyedülálló adottságai tették lehetővé a szafarival kombinált turisztikai vadaspark kialakítását, amely Magyarországon unikális vonzerőt jelent. A fejlesztés során a haszonállatokat bemutató Hortobágyi Állatparktól induló 3,8 kilométer hosszú szilárd burkolatú turisztikai feltáró utat építettek a vadasparkhoz, hogy biztosítsák az időjárástól független megközelíthetőségét. Az út részét képezi a Hortobágy folyón átívelő híd, a járműveknek gépkocsitárolót, a vadállatoknak kifutót, a madaraknak röpdéket építettek – sorolta a beruházás részleteit Szilágyi Gábor.
(MTI)
origo.hu
Elgázolt egy embert a vonat Gödön
