80 százalékát tudták learatni Vas megyében

Vas megyében a 40 ezer hektáron vetett búza 80 százalékát tudták learatni eddig – közölte Márkus Antal mezőgazdasági szaktanácsadó az MTI-vel.

MNO
2011. 07. 27. 5:56
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A munkákat 2-3 nap csapadék nélküli, napsütéses időben lehet folytatni. A megyében rendelkezésre álló gépkapacitás lehetővé teszi, hogy kedvező időjárás esetén egyetlen hét alatt végezzenek az aratással. Jelenleg gyomosodástól sem kell még tartani, egy-két nap alatt megszárad a növény, így ismét el lehet érni a 20 százalékos víztartalmat – mondta a szaktanácsadó.

Tájékoztatása szerint az eddig learatott búza közel 80 százaléka étkezési és javító minőségű. Közel egy hete esik az eső, így várhatóan a többször felázott területről már csak takarmány minőségű gabonát tudnak betakarítani.

Az őszi búza hektáronkénti átlaghozama 4 tonna körül van, ami Vas megyében közepes eredménynek számít. A búza ára folyamatosan csökken, a tapasztalatok szerint a jó minőségű gabonát a következő évben kedvezőbb áron lehet értékesíteni. Többéves tendencia, hogy aratáskor a legalacsonyabbak a gabonaárak, ez alól kivétel a repce, aminek a gyenge hozam miatt idén tovább emelkedett az ára – hangsúlyozta a mezőgazdasági szaktanácsadó.

Vas megyében az őszi vetésterület meghaladta 77 ezer hektárt, ebből 20 ezer hektáron repcét vetettek. Hektáronként 2 tonna fölötti átlaghozamra számítottak, ennek ellenére a repceföldek egyharmadán hektáronként 1 tonna alatti termést tudtak csak betakarítani.

A megyében a repce átlaghozama 2,2-2,3 tonna volt hektáronként. Akik tavaly időben, még augusztusban el tudták vetni a repcét – és kellő mennyiségű tápanyag is került a földbe – a 3-4 tonna hozamot is el tudták érni.

Márkus Antal szerint idén is szerencsésebb augusztusban elvetni a repcét, ugyanis már rendelkezésre állnak olyan növényvédőszerek, amivel „ha túl akar érni” a növény, vissza lehet fogni a fejlődését. Emlékeztetett rá, hogy a tavalyi késői vetés miatt 3-4 ezer hektáron ki kellett szántani a repcét, további 4 ezer hektáron pedig gyenge lett a termés.

Márkus Antal szólt arról is, hogy „az utolsó pillanatban jött a csapadék”, a 34 ezer hektáros kukoricaföld vegyes képet mutat. A kukorica közel egyharmadával gondok vannak, főként a sekélyebb termőrétegű területeken, ahol az alsó levelek a szárazság miatt már elszáradtak. A 8 ezer hektáros napraforgónál viszont az okoz problémát, hogy a felázott talajon kezdenek kidőlni a nagyobb tányérú napraforgók.

A megyében viszont szép az alma, minőségileg jónak ígérkezik a szőlő és a gyümölcstermés is – jegyezte meg a mezőgazdasági szaktanácsadó. Hozzátette, ha kisüt a nap, a peronoszpóra- és a lisztharmatveszély miatt azonnal védőszereket kell alkalmazni.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.