Ázsia az egyik első számú stratégiai szereplője a világban zajló átalakításoknak – állapítja meg tanulmányában Ernest Z. Bower Délkelet-Ázsia szakértő, valamint az Egyesült Államok és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) üzleti tanácsának elnöke. Ennek a folyamatnak az egyik legfőbb jellemzője annak a felismerése, hogy a gazdasági erő hatalom, amellyel az adott ország képes meghatározni a régióban a kereskedelem és a beruházások szabályait, aminek a politikai hatását sem szabad lebecsülni – véli a szakértő.
A kutató szerint a forrásokért és a szabályok meghatározásáért rendkívül nagy a versenyfutás Ázsiában, amelyben a legfontosabb szereplő Kína. Nem meglepő, hogy Peking úgy látja, hogy az úgynevezett Sino-centrikus modell érvényesülése a kontinensen elkerülhetetlen – teszi hozzá. Bower rávilágít arra, hogy ebben az esetben Ázsia fogalmát szűkebben kell értelmezni és csupán annak keleti része tartozik bele. Kína stratégiája arra épül, hogy ebben a térségben stabilizálja a hatalmát, amely a tíz ASEAN tagországot Japánt és Koreát jelenti.
Az ASEAN stabilizáló szerepet tölt be
Az ASEAN képzeletbeli megközelítése az, hogy Indiával és az Egyesült Államokkal szemben egyensúlyt képezzen és bevonzzon olyan szereplőket, mint Ausztrália és Új-Zéland. A szakértő szerint az USA támogatja ezt a modellt és a térség egyik stabilizáló tényezőjének tartja a szervezetet. Bower szerint az ASEAN alapvetően a fejlesztésekre és a beruházásokra koncentrál így a burmai emberi jogi helyzet is kevésbé van a figyelme középpontjában. Emiatt sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió nem kötött még szabadkereskedelmi szerződést az ASEAN-nal, de ez egyben védelmet biztosít a kevésbé fejlett tagországoknak a nyugatiakkal szemben.
Jelenleg az ASEAN-on belül a található a Csendes-óceáni partnerség, amelynek kilenc tagországa egy jogilag kötelező érvényű kereskedelmi és befektetési egyezményt kíván létrehozni – szerepel az írásban. Ehhez a szervezethez majd más ázsiai és csendes-óceáni országok is csatlakozhatnak majd, ha készek elfogadni a tagsággal járó kötelezettségeket. Egy másik konszenzusos modell, amely a kereskedelem könnyítését célozza meg, az az Ázsia-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezete. Nagyrészt ezek vannak az Egyesült Államok érdeklődési körében, míg például a kelet-ázsiai csúcstalálkozón létrehozott, a térség gazdasági együttműködést erősítő szervezet egyelőre nem nagyon érdekli – olvasható a cikkben.
Amerika nem figyelt eléggé a térségre
Bower szerint ezeknek a modelleknek a megértése első számú amerikai érdek, amely elősegítheti a hosszú távú szerepvállalás biztosítását ebben a régióban. Az amerikai külpolitika korábban arra törekedett, hogy az emberi jogok és a kormányzat átalakítása fejében biztosított forrásokat ezeknek az államoknak – teszi hozzá a kutató. Úgy látja, hogy Kína felemelkedésével egy másfajta megközelítésre lesz szüksége az Egyesült Államoknak. Pontosabban Kína változtatott az egyes országokhoz való megközelítésén és saját önálló befolyási övezetének tekinti őket.
A szakértő úgy látja, hogy míg az Egyesült Államok a terror elleni háborúval volt elfoglalva, addig Kína komoly befolyásra tett szert a délkelet-ázsiai térségben. Bower úgy látja, hogy a kínai döntéshozók örülnek az észak-afrikai és a közel-keleti instabilitásnak, mivel így az USA továbbra is erre a régióra fog összpontosítani, és így Kína megerősítheti a hatalmát Ázsiában, a világ jelenlegi és jövőbeli gazdasági motorjában.
Óriási feladat előtt áll az elit
A kutató úgy véli, hogy az USA előtt álló egyik legnagyobb kihívás az, hogy képes lesz-e Obama a saját maga által korábban megfogalmazottaknak megfelelően az „Egyesült Államok első csendes-óceáni elnöke” lenni. Hillary Clinton számára is fontos stratégia prioritás Ázsia és mindenképpen az ASEAN központi szerepét támogatja Kínával szemben – tette hozzá. Clinton szerint az ASEAN-modell akkor lesz életképes, ha az Egyesült Államok sziklaszilárdan kitart a szervezet mellett és stratégiai partnerséget köt az ázsiai-csendes óceáni térségben lévő államokkal.
Bowel úgy véli, hogy óriási feladat előtt áll az ország elitje azzal, hogy képes lesz-e elmagyarázni a választóknak ennek a célkitűzésnek a fontosságát. „Ez a paradigmaváltás lehet az Egyesült Államok 21. századi történetének a legnagyobb kihívása”. A kutató úgy látja, hogy Ázsia lehet a megalapozója az USA hosszú távú nemzeti és gazdasági biztonságának. A régió képes lehet arra a gazdasági dinamizmusra, amely nagy értékű munkahelyeket teremt Amerikában – tette hozzá.
Tisztázni kell a hosszú távú érdekeket
Bowel tanulmányában arról is írt, hogy a jövőben mindenképpen szükséges lenne egy világos kritériumok alapján álló szabadkereskedelmi megállapodás létrehozása az USA és az ASEAN között, amelynek tekintettel kell lennie az országok közötti fejlettségbeli különbségekre is. Az Egyesült Államoknak tisztáznia és definiálnia kell a hosszú távú érdekit Ázsiában – tette hozzá. Az ASEAN-központú modell képes lehet arra, hogy Kínát bizonyos szabályok között tartva biztosítsa számukra a békés fejlődést – hangsúlyozza a szakértő.
A Kína-alapú modell konfliktusokat generálhat és súlyosbíthatja a regionális kríziseket, legfőképpen Korea, Japán és India kapcsán – írja Bowel. A biztonságpolitikai szakértő összességében úgy véli, hogy az USA-nak egyértelműen az ASEAN-központú modell mellé kell állnia, mivel csak ez biztosíthatja a kontinens olyan fejlődését, amelyből mindkét fél profitálhat és a világ biztonságát is szavatolhatja.
(Forrás: CSIS)
origo.hu
Október 1-től Budapesten is elindul az új háziorvosi ügyeleti rendszer
