A budapesti sárkánygyík még nem evett embert +Képek

A Budapesti Állat- és Növénykert trópusi fülledtségű Mérgesházában csütörtökön mérték le Irwint, a három éve a Városligetben élő komodói varánuszt. A világ legnagyobbra növő gyíkfajtája hazánkba érkezése óta csaknem egy métert nőtt, így jelenleg 191 centiméter hosszú. A szűznemzéssel világra jött sárkány szájában féltucatnyi kimúlt hófehér patkány tűnt el pillanatok alatt. Ott jártunk.

Fotók: Radócz Ákos (Kattintson a nagyobb képért!)

A fajta eredetileg Indonéziában őshonos, nemcsak Komodón, hanem a Kis-Szunda-szigeteken (Rintja, Padar és Flores) is előfordul. Természetes élőhelyén és fogva tartva is nagyon ritkán látható, jelenleg körülbelül hat olyan állatkert van mindössze Európában, ahol fellelhető hasonló hidegvérű óriás. Veszélyes állatnak számít, mivel létezik olyan dokumentált eset, amely szerint emberre vadászott és ölt is. Veszélyeztetettségi szintje a sebezhető kategóriába tartozik. Az állat élőhelyének nagy részét az indonéz kormány nemzeti parkká nyilvánította, amely 1991 óta a világörökség része.

Amíg a többi varánuszféle hosszát kétharmad részben a farok, egyharmadban a testhossz teszi ki, addig a komodóinál ez az arány fele-fele. Erős, hosszú végtagjai lábanként 5-5 kapaszkodásra kiválóan alkalmas karommal rendelkeznek. Egyenletesen vékonyodó farka és jókora élénksárga nyelve van, mely kiöltéskor rémisztő képzetet kelthet az ijedősebbekben. Igazi csúcsragadozó, minden ehetőt elfogyaszt, de megelégszik a dögökkel, speciális esetben a kisebb termetű fajtársait is megeszi. A fiatal példányok úgy védekeznek, hogy a magasabb fák lombjai közé másznak, amihez a súlyosabb sárkányok már túl nehezek. Mindezt addig csinálják, amíg elég nagyok nem lesznek ahhoz, hogy megvédjék magukat. Harapása mérgező, fogaival roncsoló sérülést tud okozni. Szájüregében méregtermelő mirigyek vannak, ráadásul nyála könnyedén vérmérgezést okoz, valamint alvadást gátló anyagot tartalmaz.

A Budapesti Állat- és Növénykertben élő Irwin (magyarosan Ervin) 2007. január 15-én bújt ki a tojásból Chesterben. Világrajövetele azért volt különleges, mert ekkor bizonyosodott be a tudomány által már gyanított, de addig be nem bizonyított vélekedés, hogy a komodói varánusz képes a szűznemzésre. Tehát ahhoz, hogy utódokat hozzon világra a nőstény, nem feltétlenül van szükség hímre – ez hatalmas felfedezésnek számított, mert a magasabb rendű gerincesek, hüllők esetében ez egyáltalán nem jellemző. Szűznemzésből csak hím példányok jöhetnek létre, mivel azok ivari kromoszómapárja azonos, ellentétben az emberekkel, ahol a női az.

Irwin három évvel ezelőtt érkezett Magyarországra – akkor még egészen kicsi és fiatal volt. Nevét a fiatalon elhunyt ausztrál természetfilmesről kapta. A néhány hónapos sárkánygyík mérete még az egy métert sem közelítette meg. Azóta a duplájára, az állatkerti gondozók mérése alapján egészen pontosan 191 centiméteresre nyúlt. A sárkánygyíkról szabócentivel vettek méretet, mert a fém mérőszalag nem igazán követné a testvonalát. Irwinnel rendszeresen foglalkoznak gondozói, ezért annak ellenére, hogy veszélyes, viszonylag békés természetű jószágnak számít. A lakhelyéül szolgáló rész könnyedén bővíthető, ha később szükség lesz majd rá. A komodói sárkányok viszonylag lassan növekednek egész életük folyamán, de az életkor emelkedésével a növekedés intenzitása csökken. A mérgező harapású hüllő nem mindennap eszik, ezért a számára eledelként felkínált féltucatnyi fehér patkányt rögvest lenyelte.