Bő egy évvel a legutóbbi szlovákiai parlamenti választásokat és a jobbközép Radicová-kormány megalakulását követően úgy tűnik nem sikerült a választókat meggyőzni arról, hogy érdemes volt leváltani a korábbi Robert Fico vezette kabinetet. A felmérések szerint az egykori vezető kormánypárt az Irány (Smer) akár egyedül is képes lenne megszerezni a 150 fős parlamenti mandátumok több mint felét. A mostani kormánypártok közül a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) 12,6, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 11,7, a Híd 6,9, míg a Szabadság és Szolidaritás (SaS) 6,1 százalékot érne el, ami annak tükrében, hogy a Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt 5,8 százalékon áll biztos Fico-győzelmet jelentene.
A közvélemény-kutatók között nagyrészt abban van vita, hogy a két magyar párt közül melyik jutna be a parlamentbe és hónapról-hónapra egymással ellentmondó adatokat közölnek. Legutóbb mind, a Hidat, mind a Magyar Koalíció Pártját az ötszázalékos küszöb fölött mérték, de biztosat csak a legközelebbi parlamenti választásokat követően lehet majd mondani.
A kormány népszerűségének a visszaesése annak fényében érdekesnek tekinthető, hogy Szlovákia gazdasága úgy tűnik kijött a recesszióból és az idei első negyedévben 4,5 százalékos bővülést mutatott a tavalyi azonos időszakhoz képest, valamint közel hétszeresére nőttek a végrehajtott közvetlen külföldi beruházások az idei első hat hónapban a tavalyi azonos időszakhoz képest.
Nagyon rossz a kormányon belüli viszony
A Smer fölényének az egyik oka, hogy a kabinet az elmúlt egy évben megszorító intézkedésekre kényszerült, de ez teljesen természetes egy politikai ciklus elején – mondta el lapunknak Öllős László politológus, egyetemi oktató. Véleménye szerint Fico pártjának az előretörését csak részben magyarázza a kormány tevékenysége, a legfőbb ok a koalíciós pártok közötti rossz viszony, mivel mind a pártok között, mind azokon belül jelentős ellentétek vannak.
Öllős hangsúlyozta, hogy belátható időn belül nem várható a kabinet bukása, mivel a négyfős többség egyelőre elegendőnek tűnik. Ráadásul az SNS-ből is kilépett két képviselő és mivel rajtuk múlhat egy előre hozott választás kiírása, abban ők jelenleg nem érdekeltek – mutatott rá a szakértő.
„Egy közép-európai értelemben vett jobbközép-kormányról beszélhetünk a Radicová-kabinet esetében”. A kormányon belül rengeteg az ideológiai és a személyi ellentét, amit jól mutat, hogy a KDH is többször az ellenzék irányába próbált nyitni, de retorikában nem tudták fölvenni a versenyt az SNS-el – mondta Öllős.
Újra felforrhatnak az indulatok
A magyarok helyzete kapcsán a politológus kijelentette, hogy sikerült tompítani az éles magyarellenességet, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a kabinet alapvetően nyugat-orientáltságú. Meciárék még az Európai Unión kívül, míg Ficóék a közösségen belül voltak inkább keleti irányultságúak – tette hozzá. Öllős szerint a mostani vezetés nem engedheti meg magának az éles magyarellenességet, de ennek ellenére az ország nyilvánosságán belül a hozzáállás nem változott. „A problémákat továbbra sem beszélték ki, és az inga visszafordulása esetén újra felforrhatnak az indulatok”.
Született egy felemás megoldás a nyelvtörvény esetében, nem lett hivatalos nyelv a magyar – mutatott rá a szakértő. Öllős arra is fölhívta a figyelmet, hogy attól, hogy egy településen 15 és 20 százalék közötti arányban élnek magyarok még nem fogja azt jelenteni, hogy magyarul írják ki a helységnevet. Kifejtette, hogy a törvényi szabályozás csak azt garantálja, hogy nem veszik le a magyar táblát abban az esetben, ha 20 százalék alá csökken a kisebbség aránya, de ha mondjuk 5-ről 16 százalékra növekszik, akkor csak a következő népszámlálás után kerülhet ki az adott kisebbség nyelvén a település neve a szlovák mellé.
Érdektelenségbe fulladt a népszavazás
A tavaly júniusi választásokat követően egyáltalán nem került nyugvópontra a felvidéki politikai élet, mivel szeptember 18-án ismételten az urnákhoz járulhattak az állampolgárok. A SaS által kezdeményezett népszavazáson többek között a kisebb parlamentről, a televíziós és rádiós díjak eltörléséről és az internetes szavazásról dönthettek. A szavazás érdektelenségbe fulladt, mivel az 50 százalékos szükséges részvételi aránytól messze elmaradva csupán 22,84 százaléknyian éltek állampolgári jogaikkal. Így teljesen mindegy volt, hogy a kérdésekben elsöprő többségben az igenek nyertek.
Javított az MKP
Hazánkhoz hasonlóan Szlovákiában is egy évben tartják a parlamenti és az önkormányzati választást, így november 27-én dönthettek a polgárok a helyi polgármesterekről és testületekről. A kormánykoalíció számára súlyos vereségnek számított, hogy Pozsonyban független politikus győzött és Kassán a Smer, a Híddal közösen nyert. A helyi testületekben már sokkal jobban szerepeltek a kormánypártok, de a független jelöltek mögött közvetlenül a Smer végzett. A magyar pártok közötti erőviszonyokban is elmozdulás történt, mivel míg a nyár elején az MKP kiesett és a Híd bejutott a parlamentbe, addig az önkormányzati megmérettetésen az MKP több mint ezer, míg a Híd csupán 908 mandátumot szerzett.
Radicová elhárította a katasztrófát?
A választási időszak lezárultát követően a kabinet a kampányok helyett könnyebben koncentrálhatott a kormányzásra. Radicovának kezelnie kellett a gazdasági válságot és újra lendületbe kellett hoznia az országot, valamint a kisebbségi kérdést és a kormányzás stabilitását is biztosítani kellett. A legnagyobb konfliktus a főügyész megválasztása körül alakult ki, de végül június 17-én sikerült ennek az ügynek a végére pontot tenni. Jozef Centés a kormányzó koalíció jelöltje volt, s a titkos szavazáson a teremben jelen lévő 80 képviselő közül 79-en támogatták, míg egy honatya tartózkodott. Ez is bizonyította, hogy a mély ellentétek ellenére a koalíció mégis egységes és egyelőre nem fenyeget annak felbomlása.
A miniszterelnök úgy értékelte az eltelt időszakot, hogy megakadályozta, hogy az országban katasztrófahelyzet álljon elő, s hogy Szlovákia elinduljon a csődbe jutott országok útján. A kormányfő kiemelte továbbá, hogy a válság ellenére növekszik a foglalkoztatottság, a növekedés az ipar területén a legnagyobb, amely köztudottan a gazdaság legnagyobb motorja. Mikulás Dzurinda külügyminiszter, korábban kétszer megválasztott miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy pártjának jellemző vonása a felelősségtudat volt, amely legfőképpen a Görögországnak nyújtott kölcsön kapcsán nyilvánult meg. Szerinte a meghozott intézkedések „az életminőség javulásához vezetnek, és Szlovákiát jobbá teszik”.
(MNO, MTI, kitekinto.hu)
origo.hu
Október 1-től Budapesten is elindul az új háziorvosi ügyeleti rendszer
