A GKI gyakorlatilag jelest adott a magyar EU-elnökség idejére

A GKI az elmúlt 6 hónap, a magyar EU-elnökség egyik nagy eredményének tartja, hogy az Európai Unió (EU) az integrált gazdaságpolitika irányába mozdult el – mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

A tájékoztatón mutatták be 16 neves európai gazdasági, illetve politikai elemző cég – köztük a GKI – EU-ról készített közös kiadványát az újságíróknak. Vértes András elmondta: a kiadványban Európa fejlődésével kapcsolatban hatvan darab rövid, konkrét témáról készített elemzést közölnek, és 12 témában az elemzőcégek javaslatokat is megfogalmaznak. Javasolják, hogy az EU periferiális, most hitelválsággal küzdő államaiban segíteni kellene a gazdasági növekedést, például eurókötvények piacra dobásával.

Vértes András a magyar uniós elnökség nagy sikerének tartja az EU vonatkozásában a hat, gazdasági kormányzásra vonatkozó uniós jogszabály megalkotását. Úgy ítélte meg, hogy bár voltak politikai gondok, de a magyar elnökség a lebonyolítást tekintve hatékony, sikeres volt.

Már az elnökség előtt is hatalmas munka folyt

A GKI elnöke rámutatott: a magyar uniós elnökség sikerében közrejátszott, hogy már az elnökség kezdete előtt hatalmas munka folyt, 400-500 kiváló magyar szakember, illetve szakdiplomata 3-4 év alatt készítette elő az elnökségünket. Vértes András külön kiemelte Kármán Andrásnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának és csapatának, illetve a brüsszeli magyar képviseleten dolgozóknak a tevékenységét. A 16 európai elemző cég további javaslatairól kifejtette: kedvező az, hogy az EU a föderális unió irányába indult el a gazdaságirányítást tekintve, ehhez a 16 cég gazdaságkutatói azt javasolják, hogy az EU-nak legyen saját forrása, áfabevétele, vagy valamilyen közös adót vezessenek be az unióban. Ez lényegében megegyezik az Európai Bizottság múlt heti indítványával – tette hozzá a GKI elnöke.

A tájékoztatón Ágh Attila politológus a magyar elnökséggel kapcsolatban további sikerként könyvelte el a Duna-stratégia elfogadását, hozzátéve, sok múlik azon, milyen konkrét lépések történnek majd e tekintetben. Kiemelte: „politikailag ugyan csúnyán sikerült” az elnökség, de szakmailag, a szakpolitikák tekintetében sikeresen zajlott a magyar elnökség, és jelentős területeken reformok indultak el.

A 2014–2020 közötti költségvetési időszakkal kapcsolatban megjegyezte: a válság is megmutatta, hogy a versenyképesség javítására és a kohéziós politikára párhuzamosan kell figyelmet fordítani, a kohéziós politika lesz az a terület, amelyet tekintve a legnagyobb összeütközések várhatók a jövőben az EU tagállamai között.

(MTI)