A kamatcsökkentést a külső kockázatok nem teszik lehetővé

Egyhangúlag támogatta a monetáris tanács hét tagja a jegybanki alapkamat 6 százalékon tartását a legutóbbi, június 20-i kamatdöntő ülésen, amelynek rövidített jegyzőkönyvét szerdán tette közzé az MNB.

MNO
2011. 07. 06. 12:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A dokumentum szerint a testület egyetértett abban a kérdésben, hogy az alappálya és azt övező kockázatok alapján huzamosabb ideig szükség lehet a kamatszint 6 százalékon tartására, mivel ezzel biztosítható, hogy az infláció 2012 végére a jegybank 3 százalékos inflációs céljára mérséklődjék.

Több tag kifejtette, hogy önmagában a belső folyamatok alapján rövid távon is sor kerülhetne kamatcsökkentésre, de ezt a külső kockázatok nem teszik lehetővé. Más tagok ezzel szemben jelezték, hogy a külső kockázatok realizálódása esetén kamatemelésre is szükség lehet. A tanács tagjai közt nem volt egyetértés az inflációs várakozások horgonyzottságát illetően.

Erősödött a kettősség

A monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az Inflációs Jelentés alappályája alapján erősödött az a korábbi előrejelzésben is szereplő kettőség: a növekedés a külső konjunktúra élénkülésének következménye, a belső kereslet ugyanakkor továbbra is visszafogott. A kettőség tükröződik az inflációs folyamatokban is. Míg a nyersanyagárakat ért sokkok hatása – és ezen belül elsősorban a korábbinál is magasabb olajárpálya – önmagában növelné az inflációt, a visszafogott belső kereslet és laza munkaerőpiac fékezi az ár- és béremeléseket.

Elhangzott az ülésen az is, hogy a háztartásienergiaár-befagyasztás későbbre tolása megváltoztatja az inflációs pálya lefutását, és az előrejelzési közepén növeli az inflációt. Az eladósodott háztartások miatt annak ellenére nem bővül érdemben a fogyasztás, hogy a 2010-ben elfogadott adólépések, az adósmentő csomag, illetve a reálhozamok kifizetésével a háztartások egy része az idén a korábbinál jelentősen magasabb jövedelem felett rendelkezhet. A korábban feltételezettnél lassabb fogyasztásnövekedési pályában ugyanakkor szerepe van annak is, hogy az új előrejelzés már teljes egészében figyelembe veszi a Széll Kálmán-terv és a konvergenciaprogram intézkedéseinek kereslet-visszafogó hatásait.

A monetáris tanács megvitatta az Inflációs jelentésben felvázolt alternatív forgatókönyveket is. Megállapították: az alappályánál magasabb inflációt okozna a nyersanyagárak esetleges további emelkedése. A testület egyetértett abban, hogy az energiaársokk közvetlen hatásainak tompítására még erőteljes kamatlépések esetén is csak korlátozott lehetősége lenne van a tanácsnak. A monetáris tanács döntése során mérlegelt másik magasabb inflációs pályához vezető alternatív pálya az eurózóna perifériális országai adósságválságának romlása, ami növelhetné a hazai eszközök kockázati prémiumát, és a forint leértékelődéséhez vezethetne. Ezzel szemben támogathatja a dezinflációt az a forgatókönyv, miszerint a hazai költségvetést érintő konkrét kiadáscsökkentő intézkedések végrehajtásával tovább javul az ország kockázati megítélése, és felértékelődik a forint.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.