A könnyítés után újra felvirradhat a kis vágóhidak napja

A helyi termelés ösztönzése érdekében egyértelműbbé és átláthatóbbá teszi a vágópontokra vonatkozó élelmiszer-biztonsági szabályokat a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). A szaktárca szerdai közleménye szerint a rendelet felemeli a vágóponton levágható állatok számát, és megduplázza a beszállítási távolságot, valamint újdonságként a baromfivágó pontokat is szabályozza. A jogszabályt szerdán aláírta a miniszter.

A rendelet értelmében vágóponton éves átlagban hetente legfeljebb száz sertést, juhot, kecskét, húsz szarvasmarhát és évente legfeljebb 250 ezer baromfifélét lehet levágni, a beszállítási távolság pedig az eddigi ötven kilométerről száz kilométerre nő.

A vágópontoknak is meg kell felelniük az EU-jogszabályoknak, azonban bizonyos – a rendeletben részletezett – élelmiszer-higiéniai előírásoknál könnyítéseket alkalmazhatnak. A helyi állattenyésztők beszállíthatják a vágópontokra az élő állatokat, amelyek húsát ezután szabadon értékesíthetik, hiszen uniós jogszabályoknak megfelelő vágásból származik. A kistermelők helyzetét is megkönnyíti a vágópontok kialakítása, mivel húskészítményt, friss húst ők is csak akkor adhatnak el, ha a vágás a jogszabályoknak megfelelő vágóhídon történt.

Magyarország európai uniós csatlakozása után sok kisvágóhíd zárt be Magyarországon, mert nem tudta teljesíteni az EU-s előírásokat. A rendelet célja, hogy – megfelelve a helyi piaci igényeknek – a kis kapacitással dolgozó vágóhidak a jogszabály adta könnyítési lehetőséggel élve vállalkozási tevékenységet folytassanak ebben a szektorban is.

A vágópontokra vonatkozó élelmiszer-biztonsági szabályok könnyítése összhangban áll a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazott egyik fő céllal, a helyi termelés ösztönzésével. Az új szabályozás szintén kapcsolódik a tavaly júliusban megjelent kistermelői rendelethez, amely ugyancsak a helyi értékesítés és feldolgozás megkönnyítését célozta – áll a közleményben.

(MTI)