A Közel-Keleten „nincs más alternatíva, mint a tárgyalások felújítása”

Az ENSZ-főtitkár szerint jó hiszemben és előfeltételek nélkül fel kell újítani az izraeli–palesztin tárgyalásokat, ez a közel-keleti békefolyamat legsürgetőbb parancsa – Ban Ki Mun ez irányú üzenetét helyettese ismertette a kedden Budapesten kezdődött közel-keleti témájú médiaszemináriumon.

MNO
2011. 07. 12. 9:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A világszervezet főtitkára köszönetet mondott a magyar kormánynak, amiért elvállalta „A béke kilátásai: a jelen kihívásainak megértése és az akadályok leküzdése” című, kétnapos konferencia házigazdájának szerepét – mondta az ENSZ tájékoztatási főosztálya által szervezett kétnapos tanácskozáson Kiyo Akasaka főtitkárhelyettes.

Ban Ki Mun üdvözölte a budapesti tanácskozást, amely szerinte erősíti az izraeliek és palesztinok közötti kölcsönös megértést a többi között a párbeszéd új útjainak keresésével. Az 1991 óta majdnem minden évben megrendezett, sorrendben 18. ilyen szemináriumra csaknem száz személyt, elsősorban izraeli és palesztin újságírókat, nemzetközi tudósítókat, kutatókat, korábbi és jelenlegi politikusokat hívtak meg. Az ENSZ-főtitkár úgy foglalt állást, hogy az arab térségbeli történelmi átalakulás nyomán sürgős cselekvésre van szükség a megbékélés érdekében. Úgy fogalmazott, a palesztinoknak joguk van arra, hogy önálló államukban éljenek, és Izraelnek is joga van, hogy békében és biztonságban éljen a nemzetközileg elismert határok között.

Rámutatott, ahhoz, hogy a két állam békében és biztonságban élhessen egymás mellett, rendezni kell egyebek mellett Jeruzsálem státusát, a határok és a biztonság kérdését. Utalt rá, hogy a gázai helyzet tarthatatlan, biztosítani kell az emberek, továbbá az építési és egyéb anyagok szabad mozgását. A palesztin egység kérdésében is előrehaladást kell elérni – hangsúlyozta. Kiyo Akasaka, az ENSZ főtitkárhelyettese köszöntőjében úgy fogalmazott: Magyarország történelme sok tanulsággal szolgál azon népek számára, amelyek több évtizedes elnyomás után szabadságra törekszenek.

Németh Zsolt külügyi államtitkár is úgy foglalt állást: sürgető a közel-keleti párbeszéd folytatása, „nincs más alternatíva, mint a tárgyalások felújítása”. Az arab régióban zajló átalakulás lendülete ehhez olyan kiváló lehetőség teremt, amelyet nem szabad elszalasztani – hangsúlyozta, ugyanakkor hozzátette, el kell kerülni minden egyoldalú intézkedést, amely alááshatja a bizalmat. Azt is megjegyezte, a palesztinközi kiegyezésre is szükség van. Az államtitkár azt mondta, a budapesti szeminárium a kölcsönös megértés és tolerancia szellemiségét hirdeti, a különböző hátterű résztvevők pozitív üzeneteket küldhetnek, amelyeknek pozitív hatásai lehetnek saját közösségeikben. A tanácskozás egyik céljaként emelte ki: tovább kell kutatni, hogy a közösségi média és a vizuális média új formái, továbbá a kreatív közösségek, a művészek hogyan tudják befolyásolni a közvéleményt, csökkenteni a feszültséget, ezáltal előmozdítani a közel-keleti békefolyamatot.

A szemináriumra olyan ismert személyisége érkeztek Budapestre, mint Joszi Beilin volt izraeli igazságügyi miniszter, Riyad H. Mansour, az ENSZ melletti állandó palesztin megfigyelői küldöttség vezetője, továbbá Joe Lauria, a The Wall Street Journal tudósítója New Yorkból és Abderrahim Foukara, az al-Dzsazíra arab hírtévé washingtoni irodavezetője. A szeminárium célja a közvélemény figyelmét a közel-keleti békefolyamatra irányítani, valamint az izraeli–palesztin párbeszédet serkenteni. A tanácskozás kiemelt témája az arab világ friss eseményeinek hatása a közel-keleti békefolyamatra, illetve az új média és a vizuális média szerepe a békefolyamatok előmozdításában, az emberek közötti kommunikáció javításában.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.