Minden nukleáris erőművét leállítja Németország a következő tizenegy évben – erről döntött a múlt hét végén a német parlament alsóháza, a Bundestag. Ez összesen 17 reaktort érint, amelyeknek 2022-ig kell befejezniük működésüket. Ugyanakkor ténylegesen már csak kilenc erőművet kell bezárni, hiszen az 1980 előtt épült nyolc blokkot a fukusimai atomkatasztrófa miatt azonnali hatállyal leállították, és nem is indították újra.
A konzervatív–liberális kormány javaslatát az ellenzéki szociáldemokraták, illetve a Zöldek is támogatják, egyedül a Baloldal nevű formáció ellenezte azt. Ugyanakkor a döntést komoly vita előzte meg. A kormánykoalíció azzal érvelt, hogy a Japánban történtek nyomán a bezárás az egyetlen hiteles és egyben szükségszerű lépés. A kormány a hangsúlyt a megújuló energiára fektetné. Ezenkívül az energiaellátás biztonsága érdekében új gáz-, illetve szénerőművek építését helyezték kilátásba, és célul tűzték ki az energiatakarékosság erősítését is. Komoly feladatnak látszik az atomerőművek pótlása, amelyek eddig a német áramszükséglet 23 százalékát elégítették ki.
Hasonló döntés született a múlt héten Svájcban is, ahol a parlament alsóháza elfogadta a kormány javaslatát, és 101 igen szavazattal, 54 nem ellenében, 30 tartózkodás mellett megszavazta a svájci atomreaktorok bezárását. A tervek szerint a blokkokat itt 2034-ig fokozatosan állítják le. Svájcban négy különböző helyszínen összesen öt atomreaktor üzemel, valamennyi az ország német ajkú vidékén. Beznauban két reaktor termel áramot, emellett Gösgenben, Mühlebergben és Leibstadtban található egy-egy belőlük. Az utóbbi egyben a legnagyobb blokk is, amely kapacitása 1200 megawatt, és közel egymillió ember villamosenergia-ellátását biztosítja.
Nemrégiben Olaszországban tartottak népszavazást az atomenergia bevezetéséről. Magas, 57 százalékos részvétel mellett a lakosság 90 százaléka voksolt a nukleáris alapú energiatermelés ellen. A népszavazást nemcsak a fukusimai események, hanem az olasz kormányfő, Silvio Berlusconi népszerűségének zuhanása is befolyásolta. Igaz lehet ez Németországra is, ahol a kormánykoalíció támogatottsága csappant meg az utóbbi időszakban. Mivel a japán katasztrófa után meglehetősen atomellenes hangulat alakult ki Németországban, így a kormány lépését a népszerűség visszaszerzése is motiválhatta.
Mindeközben a régiónkban található országokban a bizalom fennáll, nem mutatkoznak az atomenergiától való elfordulás jelei. Míg Csehországban elkezdődött a temelíni 2-es blokk feltöltése orosz üzemanyaggal, amely a hoszszú távú működtetésre utal, addig Lengyelország megerősítette: szükséges lenne egy nukleáris reaktor építése. Hazánkban pedig ugyancsak folytatódik a paksi atomerőmű bővítésének előkészítése.
Orbán Viktor meglátogatta az SMA-betegséggel küzdő Danikát és családját - képek