Atomellenessé vált Nyugat-Európa?

Fokozatosan bezárja 2022-ig atomerőműveit Németország. A javaslatot a múlt héten már a Bundestag, vagyis a parlament alsóháza is jóváhagyta. Svájcban ugyancsak a képviselők első körén jutott túl a nukleáris energia felszámolását célzó tervezet, igaz, ott 2034 a céldátum. A közelmúltban pedig az olasz lakosság is az atomblokkok ellen voksolt.

Dékány Lóránt
2011. 07. 13. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Minden nukleáris erőművét leállítja Németország a következő tizenegy évben – erről döntött a múlt hét végén a német parlament alsóháza, a Bundestag. Ez összesen 17 reaktort érint, amelyeknek 2022-ig kell befejezniük működésüket. Ugyanakkor ténylegesen már csak kilenc erőművet kell bezárni, hiszen az 1980 előtt épült nyolc blokkot a fukusimai atomkatasztrófa miatt azonnali hatállyal leállították, és nem is indították újra.
A konzervatív–liberális kormány javaslatát az ellenzéki szociáldemokraták, illetve a Zöldek is támogatják, egyedül a Baloldal nevű formáció ellenezte azt. Ugyanakkor a döntést komoly vita előzte meg. A kormánykoalíció azzal érvelt, hogy a Japánban történtek nyomán a bezárás az egyetlen hiteles és egyben szükségszerű lépés. A kormány a hangsúlyt a megújuló energiára fektetné. Ezenkívül az energiaellátás biztonsága érdekében új gáz-, illetve szénerőművek építését helyezték kilátásba, és célul tűzték ki az energiatakarékosság erősítését is. Komoly feladatnak látszik az atomerőművek pótlása, amelyek eddig a német áramszükséglet 23 százalékát elégítették ki.
Hasonló döntés született a múlt héten Svájcban is, ahol a parlament alsóháza elfogadta a kormány javaslatát, és 101 igen szavazattal, 54 nem ellenében, 30 tartózkodás mellett megszavazta a svájci atomreaktorok bezárását. A tervek szerint a blokkokat itt 2034-ig fokozatosan állítják le. Svájcban négy különböző helyszínen összesen öt atomreaktor üzemel, valamennyi az ország német ajkú vidékén. Beznauban két reaktor termel áramot, emellett Gösgenben, Mühlebergben és Leibstadtban található egy-egy belőlük. Az utóbbi egyben a legnagyobb blokk is, amely kapacitása 1200 megawatt, és közel egymillió ember villamosenergia-ellátását biztosítja.
Nemrégiben Olaszországban tartottak népszavazást az atomenergia bevezetéséről. Magas, 57 százalékos részvétel mellett a lakosság 90 százaléka voksolt a nukleáris alapú energiatermelés ellen. A népszavazást nemcsak a fukusimai események, hanem az olasz kormányfő, Silvio Berlusconi népszerűségének zuhanása is befolyásolta. Igaz lehet ez Németországra is, ahol a kormánykoalíció támogatottsága csappant meg az utóbbi időszakban. Mivel a japán katasztrófa után meglehetősen atomellenes hangulat alakult ki Németországban, így a kormány lépését a népszerűség visszaszerzése is motiválhatta.
Mindeközben a régiónkban található országokban a bizalom fennáll, nem mutatkoznak az atomenergiától való elfordulás jelei. Míg Csehországban elkezdődött a temelíni 2-es blokk feltöltése orosz üzemanyaggal, amely a hoszszú távú működtetésre utal, addig Lengyelország megerősítette: szükséges lenne egy nukleáris reaktor építése. Hazánkban pedig ugyancsak folytatódik a paksi atomerőmű bővítésének előkészítése.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.