Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint az Európai Unió (EU) azt a megoldást választotta, amelyre a legkevésbé lehet rámondani, hogy csődesemény, és amellyel kapcsolatban a hitelminősítők a leginkább „elfogadók” lehetnek. A szakértő az MTI-nek elmondta: az EU a tűzoltást elvégezte, de sok részlet csak később derülhet ki, és az is döntő kérdés, hogy a piac elfogadja-e az adósság törlesztésének átütemezését. Egyelőre beláthatatlan, hogy Görögország mikor tudja újra piaci forrásokból finanszírozni magát, és szükség lesz-e arra, hogy újra kisegítsék – hívta fel a figyelmet Vértes András. Hozzátette: az eddig megismert részletek alapján 20 százalékponttal csökkenhet Görögország GDP-arányos államadóssága az elhatározott lépéseknek köszönhetően. Az uniós stabilitási támogatási mechanizmusról elmondta: az európai pénzügyi rendszer bizonyos szereplőit is segíteni kell, itt elsősorban a görög bankok jöhetnek szóba. Nagy veszélyt jelenthet, hogy aki megtehette, az már kimenekítette tőkéjét Görögországból, így meg kell erősíteni a bankokat a bankrendszer összeomlásának elkerülése érdekében.
Hangsúlyozta: a piac várhatóan rövid távon elfogadja a görög programot, az unió komoly tabukat döntött le a megoldással, ugyanakkor hosszabb távon rendszerszintű megoldásokat kell kidolgozni annak elkerülésére, hogy ilyen vagy hasonló helyzetbe kerüljön az EU.
Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője az MTI-nek elmondta: az uniós állam- és kormányfők által elhatározott lépések jó irányba mutatnak, ugyanakkor sok tényezőtől – például a világgazdasági növekedéstől – függ, hogy a Görögországnak nyújtott segélycsomag mire lesz elég. Hangsúlyozta: rendkívül előremutató, hogy a csomagban van egy olyan, Marshall-terv-szerű kitétel, amely szerint a Görögországnak szánt, már meglévő európai uniós forrásokat igyekeznek a görög növekedés szempontjából leghasznosabb területekre átcsoportosítani. Hozzáfűzte: ennek ütemezése és nagyságrendje még nem ismert, de „itt van egy olyan potenciál, amellyel korábban nem számolt a piac”, és ez is könnyíti a görög gazdaság és költségvetés helyzetét.
Samu: Csődesemény lesz, de nem kell félni
Hitelminősítői szempontból valószínűleg csődesemény lesz Görögországban, de ennek piaci fogadtatása nem kell hogy negatív legyen – mondta Samu János. Indoklásként kifejtette: fontos különbség például a korábbi argentin államcsődhöz képest, hogy itt nem egy váratlan lépésről van szó, amelyet később még le kell tárgyalni a hitelezőkkel, hanem „kidolgozott forgatókönyv” van arra, hogy csődesemény esetén mit kell tenni, ki milyen terhet visel. A magánszektor részvételéről elmondta: a mentőcsomag a görög kötvények jelenlegi piaci értékeléséhez képest kedvezőbb állapotba hozza a kötvénytulajdonos pénzintézeteket, így a befektetőknek, piaci hitelezőknek jobb ez a megoldás, mintha „azt kapták volna, ami most az árakból kiolvasható”.
Samu János pozitívumként értékelte azt is, hogy rugalmasabbá válik az uniós stabilitási támogatási mechanizmus. Úgy vélte: ez segíthet azokban a tagországokban, ahol piaci „turbulenciák”, likviditási problémák vannak, vagy a bankok tőkehiánnyal küzdenek. Ezzel megelőzhető a válság továbbterjedése – fűzte hozzá.
(MTI)
Hatalmas baleset történt az M3-ason