Az a baj, hogy aki megtehette, már elmenekült

Alapvetően jó irányba mutat a Görögország számára csütörtök késő este tető alá hozott mentőprogram, de kérdés, hogy a piac hosszabb távon hogyan fogadja az adósság visszafizetésének átütemezését, mint ahogyan az is, hogy a dél-európai ország mikor lesz képes újra a piacokról finanszírozni magát.

MNO
2011. 07. 22. 9:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint az Európai Unió (EU) azt a megoldást választotta, amelyre a legkevésbé lehet rámondani, hogy csődesemény, és amellyel kapcsolatban a hitelminősítők a leginkább „elfogadók” lehetnek. A szakértő az MTI-nek elmondta: az EU a tűzoltást elvégezte, de sok részlet csak később derülhet ki, és az is döntő kérdés, hogy a piac elfogadja-e az adósság törlesztésének átütemezését. Egyelőre beláthatatlan, hogy Görögország mikor tudja újra piaci forrásokból finanszírozni magát, és szükség lesz-e arra, hogy újra kisegítsék – hívta fel a figyelmet Vértes András. Hozzátette: az eddig megismert részletek alapján 20 százalékponttal csökkenhet Görögország GDP-arányos államadóssága az elhatározott lépéseknek köszönhetően. Az uniós stabilitási támogatási mechanizmusról elmondta: az európai pénzügyi rendszer bizonyos szereplőit is segíteni kell, itt elsősorban a görög bankok jöhetnek szóba. Nagy veszélyt jelenthet, hogy aki megtehette, az már kimenekítette tőkéjét Görögországból, így meg kell erősíteni a bankokat a bankrendszer összeomlásának elkerülése érdekében.

Hangsúlyozta: a piac várhatóan rövid távon elfogadja a görög programot, az unió komoly tabukat döntött le a megoldással, ugyanakkor hosszabb távon rendszerszintű megoldásokat kell kidolgozni annak elkerülésére, hogy ilyen vagy hasonló helyzetbe kerüljön az EU.

Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője az MTI-nek elmondta: az uniós állam- és kormányfők által elhatározott lépések jó irányba mutatnak, ugyanakkor sok tényezőtől – például a világgazdasági növekedéstől – függ, hogy a Görögországnak nyújtott segélycsomag mire lesz elég. Hangsúlyozta: rendkívül előremutató, hogy a csomagban van egy olyan, Marshall-terv-szerű kitétel, amely szerint a Görögországnak szánt, már meglévő európai uniós forrásokat igyekeznek a görög növekedés szempontjából leghasznosabb területekre átcsoportosítani. Hozzáfűzte: ennek ütemezése és nagyságrendje még nem ismert, de „itt van egy olyan potenciál, amellyel korábban nem számolt a piac”, és ez is könnyíti a görög gazdaság és költségvetés helyzetét.

Samu: Csődesemény lesz, de nem kell félni

Hitelminősítői szempontból valószínűleg csődesemény lesz Görögországban, de ennek piaci fogadtatása nem kell hogy negatív legyen – mondta Samu János. Indoklásként kifejtette: fontos különbség például a korábbi argentin államcsődhöz képest, hogy itt nem egy váratlan lépésről van szó, amelyet később még le kell tárgyalni a hitelezőkkel, hanem „kidolgozott forgatókönyv” van arra, hogy csődesemény esetén mit kell tenni, ki milyen terhet visel. A magánszektor részvételéről elmondta: a mentőcsomag a görög kötvények jelenlegi piaci értékeléséhez képest kedvezőbb állapotba hozza a kötvénytulajdonos pénzintézeteket, így a befektetőknek, piaci hitelezőknek jobb ez a megoldás, mintha „azt kapták volna, ami most az árakból kiolvasható”.

Samu János pozitívumként értékelte azt is, hogy rugalmasabbá válik az uniós stabilitási támogatási mechanizmus. Úgy vélte: ez segíthet azokban a tagországokban, ahol piaci „turbulenciák”, likviditási problémák vannak, vagy a bankok tőkehiánnyal küzdenek. Ezzel megelőzhető a válság továbbterjedése – fűzte hozzá.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.