Ezt Ilham Aliyev azeri elnök jelentette ki a kedd este Bakuban megtartott kormányülésen azt hangoztatva, hogy Azerbajdzsán hozzájárulása nélkül Hegyi-Karabah nem kaphat semmiféle jogi státust. „Éppen ezért meg akarom erősíteni, hogy a terület elszakadása, a függetlenség megadása e régiónak vagy pedig Örményországhoz való csatolása eddig sem volt és nem is lesz a tárgyalások témája. Sem az azerbajdzsáni vezetés, sem az azerbajdzsáni nép ezt nem fogadja el sohasem” – mondta az azeri államfő.
Aliyev ugyanakkor hozzáfűzte, hogy a karabahi rendezésről már évek óta folyó tárgyalások „döntő szakaszukba” érkeztek, s megerősítette: Baku „mindig maximálisan konstruktív hozzáállást tanúsított”. Az azeri elnök emellett méltatta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportja társelnökeinek erőfeszítéseit. Aliyev azt hangsúlyozta, hogy a kialakult status quót meg kell változtatni, s ennek alapján „a megszállt azeri területeket szabaddá kell tenni”. A múlt hét végén Örményországban és Azerbajdzsánban tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki az orosz elnök újabb rendezési javaslatát ismerteti az egymással ellenséges két kaukázusi ország elnökével.
Júniusban a tatárföldi Kazanyban kudarccal végződött a hegyi-karabahi konfliktus rendezését célzó újabb – alig több, mint három éven belül immár a kilencedik – orosz–örmény–azeri hármas elnöki találkozó. Dmitrij Medvegyev orosz elnök ezután küldte el külügyminiszterének szűkszavú közlése szerint „új javaslatait” a Kaukázuson túlra.
A múlt héten Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője felszólította Örményországot és Azerbajdzsánt, hogy „az év végéig” tegyenek intenzívebb erőfeszítéseket a konfliktus békés megoldása érdekében. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is szorgalmazta az örmény elnöknél a békefolyamat elindítását. Ezen a héten ugyanebből a célból a térségben tárgyalnak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet közvetítői.
A zömmel örmények lakta Hegyi-Karabah körüli viszály 1988-ra nyúlik vissza. A Szovjetunió 1991-es megszűnte után a terület kikiáltotta a független Hegyi Karabah Köztársaságot. A háború becslések szerint 15-25 ezer ember életét oltotta ki, 25 ezren sebesültek meg, több százezer ember menekült el lakhelyéről. 1994 májusában fegyverszünet jött létre, amelynek nyomán Azerbajdzsán elvesztette az ellenőrzést a terület felett. Azóta Azerbajdzsán és Örményország között tárgyalások folynak a konfliktus békés rendezéséről.
(MTI)
origo.hu
Ismét házkutatást tartottak Karácsony jogi főtanácsadójánál
