Újdonságszámba megy, hogy készpénz nélkül ihatunk, ehetünk a Balaton Soundon. A Budai Gourmet-n debütáló, a Volton bejáratott úgynevezett fesztiválkártya segítségével már most a jövőben érezhetjük magunkat. A rendszer relatíve egyszerű, kapunk egy mágneskártyát belépéskor „ingyen”, amelyet a buli területén elszórt feltöltőpontokon „érvényesíthetünk” készpénz befizetésével vagy banki átutalással. (Utóbbiért kemény 100 magyar forinttal megvágnak.) Ezután pedig mehet a dínomdánom, csak odalépünk a bárpulthoz, s rendelünk, majd a sci-fiket idéző módon csak átnyújtjuk kártyánkat, s levonják az adott összeget. A számla természetesen nem tartalmazza a borravalót, ezért a pultosok kevesebb mint negyedannyit tehetnek zsebre, mint korábban – mondta el a Volt fesztiválon dolgozó forrásunk. Hozzátette, hogy a „főnökök” ugyan közölték a dolgozókkal, hogy jelezzék nyugodtan a kedves vendégeknek, hogy adhatnak borravalót, ez azonban lelassította a kiszolgálást, emellett az ajánlás gyakran ellentétes hatást ért el, s a felmenők inzultálásával végződött. Mindezeket ellensúlyozta a vendégek arckifejezése, mikor szembesültek egyenlegükkel egy komolyabb buli után – tette hozzá.
Az új rendszer általánosságban felgyorsította a kiszolgálást, emellett a kártya némi biztonságot nyújt, hiszen egy PIN-kód segítségével letilthatjuk, megóvva magunkat a nagyobb veszteségektől, sőt minden vásárláskor s a feltöltőpontokon is lekérhetjük adatainkat. Nagyobb baj esetén félezer forint ellenében igényelhetünk újat. Aki a delírium mélyebb bugyraiba kíván eljutni, annak karóra formájában kínálják a fizetőeszközt, mely teljes mértékben felváltotta a készpénzes fizetést a vendéglátó-ipari egységekben. A kiszolgálószemélyzet azért elfogadja a hagyományos borravalót is, tehát a jövőben is tessenek adni!
Múltidézés számokkal
Gyakorlatilag berobbant a Balaton Sound a hazai fesztiválpalettára. Az induló évben, 2007-ben ugyan még „csak” 33 200-an látogattak el Zamárdiba, de olyan jól sikerült a buli, hogy 2008-ban már 88 ezren zarándokoltak el a Balaton-partra. Ezzel a Sziget után a második helyre küzdötte fel magát, s ezt a pozíciót azóta is magabiztosan tartja. 2009-ben ért a csúcsra az „elitfesztivál”, ugyanis ekkor 94 ezer látogató volt jelen. 2010-ben a 2008-as adatot lekopírozva ismét 88 ezer látogatót tudhatott magáénak.
A szervezők által gyakran hangoztatott elit jelzőt a fesztivál többek között annak köszönheti, hogy magasabb árakkal, de a „hagyományos” fesztiváloknál szélesebb körű kikapcsolódási lehetőségekkel lehet élni a rendezvényen. A résztvevők összetétele is tükrözi ezt, hiszen a fesztiválozók nagy része bír munkahellyel, 64 százaléka egyetemi vagy főiskolai végzettségű, nem mellesleg 40,3 százalékuk a fővárosból érkezik. A „nagy testvérrel”, a Szigettel ellentétben a balatoni buli meg tudott maradni magyarnak, hiszen a látogatók mindössze 10 százaléka külföldi (a budapesti fesztiválon a vendégek csaknem fele) – a KPMG 2009-es adatai szerint.
Felismerték a fesztiválban rejlő lehetőségeket a hazai és külföldi óriáscégek is, elég csak végigzongorázni a fő támogatókat. A névadó sörmárka mellett megtaláljuk a legnagyobb hazai bankot és olajipari cégünket is. A Magyar Villamos Művek száz négyzetméteren népszerűsíti az uniós energiapolitikát és az alternatív energiát, többek között egy napelemes sörhűtő segítségével – olvasható az MVM honlapján. A Balaton Sound már 2008-ban 340 millió forinttal járult hozzá az államháztartáshoz, az „összes kibocsátás mértéke” pedig meghaladta a 2,2 milliárdot. A jegyárak, amelyek csaknem megtriplázódtak öt év alatt, szintén tükrözik elit jellegét. Míg az induláskor egy napijegy 6000 forintot kóstált, addig 2008-ban 6990, 2009-ben 9900, 2010-ben 12 500, az idén pedig már 15 000 forintba fáj. Ezért a pénzért ugyanakkor világsztárokkal találkozhatunk, talán nem túlzás azt mondani, hogy a világ legszebb helyén megrendezett fesztiválon.
Fotók: sziget.hu
(sziget.hu, KPMG, hírtv.hu)
origo.hu
Gulyás: Kérdés, hogy a lopást az EP támogatja-e?
