Beethoven magyar kapcsolatainak köszönhető az István király kísérőzene, amelyet a Pesti Magyar Színház megnyitása alkalmából mutattak be egy híján kétszáz éve, 1812 februárjában. A rendezvényt július 23-án e darab nyitja meg, méghozzá az állandó repertoár részeként.
A koncertsorozaton Beethoven középső korszakának szinte egymás szomszédságában keletkezett kompozíciói ugyancsak elhangzanak. Ezeket magyar vendégdirigens, Medveczky Ádám vezényli, aki anno üstdobosként éppen a Nemzeti Filharmonikus Zenekar jogelődjénél kezdte pályáját, több mint ötven éve. A július 30-án az ő dirigálása mellett fölcsendülő III. Leonóra-nyitány több „színen” is keresztül vezeti a hallgatókat. Ezek közül az egyik nem máshoz, mint a Fidelio című operához készült, így annak fő érzelmi vonulatait előlegezi meg, míg a másik a két évvel később befejezett V. szimfónia, amely a zeneirodalom egyik legnépszerűbb alkotása.
Az augusztus 6-án műsorra tűzött Coriolan nyitány 1807-ben, Heinrich Joseph von Collin drámája nyomán született, amely a római hadvezér alakját állítja középpontba. Két fő karakter feszül benne egymásnak rendkívül koncentráltan: a nyughatatlan főtémát lírai melléktéma ellenpontozza. Ennek III. szimfóniája a zenetörténet első „nagy” szimfóniája, körülbelül kétszer olyan hosszú, mint az azt megelőzők, tételei is sokkal súlyosabbak, öszszetettebbek korábbi műfajtestvéreinél.
Infó: www.filharmonikusok.hu
Menczer Tamás: Nem fognak győzni