Die Welt – Welt.de
A napilapban Martin Greive Merkel kételkedik a hitelminősítő ügynökségek értékelésében című cikkében foglalkozik a kancellár álláspontjával.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és a brüsszeli bizottság nem hagyhatja, hogy elvegyék ítélőképességét – fogalmazott a kancellár. Ő megbízik eme intézményekben, amelyek a Görögországnak kidolgozott segélyprogramot szervezik.
Jelenleg a magánhitelezők részvételétől függ az új görög segélycsomag elfogadása. A politika ismeretlen területre merészkedik. Például nincs alaposan szabályozva, hogy a három fontos hitelminősítőből hánynak kell Görögországot fizetésképtelennek nyilvánítania, hogy az EKB ne fogadja el garanciaként a görög állampapírokat. Amikor az eurót megteremtették, akkor azzal senki sem számolt, hogy ilyen eset bekövetkezhet. A Financial Times beszámolója szerint az EKB addig fogadhat el görög állampapírokat garanciaként, amíg mindhárom ügynökség nem nyilvánítja Athént fizetésképtelenné. Az EKB visszautasította a hír kommentálását.
A fizetésképtelenné nyilvánítás azonban messzemenő következményekkel járna, mert megkérdőjelezne minden eddigi hitelminősítést. Ezt a kockázatot azonban a mostani feszült légkörben a politika aligha fogja vállalni. Valószínűbb ezért, hogy a politika, az EKB és a minősítők találnak egy olyan kényes konstrukciót, amiben a hitelátütemezés nem jelenti a fizetésképtelenséget.
Die Presse – Diepresse.com
Az osztrák napilapban Thomas Prior és Martin Fritzl Nő a bevándorlás: 114 ezren jöttek 2010-ben című cikkében ismerteti a tavalyi év migrációs jelentésének legfontosabb tanulságait. Sebastian Kurz államtitkár szerint a bevándorlókat iskolázatlanság, bűnözés, munkanélküliség és szűkös lakásviszonyok jellemzik.
Kurz büntetéssel kívánja sújtani mindazokat a szülőket, akik nem küldik iskolába a gyerekeiket. S szeretne egy kötelező második óvodai évet mindenki számára, aki különleges nevelési támogatásra szorul. Ezek az első következtetések, amelyek a szerdán Bécsben bemutatott integrációs jelentésben szerepelnek.
A bevándorlási stop látványosan nem működik. 2010-ben tovább nőtt a bevándorlás, ennek oka, hogy beindult a konjunktúra, ezért megemelkedett a munkaerő iránti kereslet. 114 ezren érkeztek tavaly Ausztriába, 7000-rel többen, mint 2009-ben. A kivándorlás maradt az előző évi szinten, 87 ezer körül. A szabályozás azért mondott csődöt, mert az csak az unión kívüli polgárokra vonatkozik, de a legtöbb bevándorló az unióból érkezik.
origo.hu
Miért verik egymást ripacs celebek a Sztárboxban? - videó
