Ha beüti valaki egy internetes keresőprogramba a GDF Suez nevet, tömegesen bukkanhat olyan elemzésekre és újságcikkekre, amelyek a legkevésbé sem hízelgő szövegkörnyezetben taglalják cége tevékenységét – különösen, ami a vízszolgáltatást illeti. Ön minek tudja be a kritikus, sőt gyakran elutasító hangokat?
– Meglep, amit mond. A vízágazati tevékenységünk nagy részét Európában, csaknem felét pedig Franciaországban végezzük, s az a benyomásom, hogy az emberek elégedettek a szolgáltatással. Az tény, hogy néhányan Franciaországban erősen támogatják a vízi közművek államosítását, de ezek a hangok inkább ideológiai, és nem szakmai alapúak.
– Nem gondolja, hogy a vízi közművek társadalmi tulajdonba vételének gondolata lassan világszerte felmerül?
– Nem ez a benyomásunk. A vízellátás javításához komoly beruházásokra, gyakorlatra és műszaki szakértelemre van szükség, így elengedhetetlen a magántőke jelenléte az ágazatban. A vízi közművek társadalmi tulajdonba vételének szükségessége szerintem szűk érdekcsoportok álláspontja, nem világjelenség; nemrégiben szereztük meg például az egyik legnagyobb spanyol vízszolgáltató irányítását, de Ausztráliában és Dél-Amerikában is bővül ez a tevékenységi körünk. Az persze elengedhetetlen, hogy minden olyan országban, ahol jelen vagyunk, elfogadjanak minket. Együtt kell működnünk a helyi és országos hatóságokkal, részt kell vennünk a helyi közösség életében. A közvélemény joggal várja el tőlünk, hogy megmutassuk, miként járulunk hozzá az ország fejlesztéséhez, fejlődéséhez. Elképzelhető, hogy ez az elvárás a jövőben sokkal erősebb lesz.
– Hogy érzi, a GDF Suez elfogadott Magyarországon? Pécsett komoly csatározások árán sikerült az önkormányzatnak kiszorítania a társaságot a városi vízszolgáltató cégből. Ezt az ügyet már lezártnak tekintik, vagy terveznek még lépéseket?
– A pécsi ügy számunkra szomorú tapasztalat, de nincs még vége. Választottbírósági eljárás folyik az ügyben Bécsben, s abban bízunk, hogy a végén sikerül kölcsönösen kielégítő megegyezésre jutni. Egyértelműen sajnáljuk, ami ott történt, de nem keverjük össze a pécsit egyéb tevékenységünkkel. Szerintem a budapestiek például elégedettek a fővárosi vízszolgáltatással, és nagyon jó a kapcsolatunk a hatóságokkal az energiaágazat terén. Nemrégiben tárgyaltunk Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter úrral, aki örömmel vette tudomásul, hogy további beruházásokat tervezünk. Az energetikában stratégiai fontosságú számunkra Magyarország, hiszen tranzitország például a gázszállításban. Azt reméljük, hogy a gazdaság fellendülésével számos fejlesztési lehetőség nyílik meg számunkra, összhangban a kormány energiastratégiájával.
– Milyen konkrét beruházások mentén találkozhat a kabinet terve az önök fejlesztési elképzeléseivel?
– Bizonyosan van fejlesztési lehetőség a megújuló energiaforrások kiaknázásában – és van is benne tapasztalatunk. Lengyelországban például most építjük a világ legnagyobb biomassza-erőművét, csaknem kétszáz megawattnyi teljesítménnyel. A szélenergia kiaknázása is ilyen terület lehet. Szerintünk a gázerőművek fejlesztése is elengedhetetlen, enélkül nem csökkenthetjük gyorsan és viszonylag olcsón Európa szén-dioxid-kibocsátását. Szóval érdemes különböző beruházási és fejlesztési lehetőségeket tanulmányozni, habár jelenleg nincs olyan konkrét projekt, amely napirenden lenne, kivéve a szlovák–magyar gázvezeték összekapcsolásának ügye. A szlovákiai szakasz infrastruktúráját mi építettük ki, ez már készen van, és reméljük, hamarosan elkészül a magyarországi ág is a Magyar Villamos Művek beruházásaként.
– A Dunamenti Erőmű elnöke, Csiba Péter kiemelte, hogy a hoszszú távú biztonságos működéshez elengedhetetlen a kiszámítható befektetői és adókörnyezet. Ebből a szempontból hogyan értékelik hazánkat – és itt most az energetikai ágazatra kirótt különadóra is gondolok.
– Pénzügyileg megéreztük a kormánynak ezt a döntését. Ugyanakkor tökéletesen megértjük, hogy a gazdasági helyzet javítása intézkedéseket követelt. A helyzetünk kényelmetlen, így azt szeretnénk, ha találnánk valamilyen megoldást az általunk vállalt terhek kompenzálására – például az iparági szabályozók megfelelő alakításával. Az elmúlt két év mindenkinek nehéz volt, különösen a magyar állampolgároknak. Hiszek benne, hogy megfelelő együttműködéssel sikerül stabil keretet adni az energiaágazat befektetéseihez. Személyes meglátásom szerint ennek jelentőségével a kormány tökéletesen tisztában van, úgyhogy optimistán tekintek a jövőre. Másként amúgy sem érdemes.
origo.hu
Kiadták a riasztást, hatalmas szélvihar jön
