Dupla árat kaptak a meggyért

A tavalyi ár közel dupláját adták idén a Jász-Nagykun-Szolnok megye legnagyobb ültetvényében termett meggyért, a szüretet a napokban fejezték be a helyi gazdák Tiszajenőn – közölte a község egyik legjelentősebb gyümölcstermesztője csütörtökön.

MNO
2011. 07. 14. 17:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A családi gazdaságában több mint 20 hektáron meggyet és szilvát termelő Tugyi Tamás elmondta: a tiszajenői meggyesekben idén is a szokásos módon: június 10-től egy hónapon át tartott a szüret. Ezúttal összességében a termésre és a jövedelmezőségre sem lehetett panasz. Előbbi az elmúlt esztendő hozamához képest ugyan mennyiségét tekintve számottevően – mintegy 30-40 százalékkal – elmaradt. Ennek magyarázatát a szakemberek a virágzás idején beköszöntött hűvös, szeles időjárásban látják, mely gyengébb gyümölcskötődést eredményezett. A tavaszi fagyok és a nyári jégverés ugyanis egyaránt elkerülte ezt a vidéket – magyarázta.

A szemek mérete viszont a ritkábban elhelyezkedő termésnek köszönhetően az aszály ellenére is megfelelő volt, és zömében elérte az első osztályú besoroláshoz szükséges 22 milliméter feletti nagyságot.

Az értékesítés kapcsán Tugyi Tamás pozitívabb tapasztalatként említette, hogy hosszú idő után idén először alakult ki keresleti piac e gyümölcs esetében. A felvásárlási ár ennek megfelelően közel duplája volt a 2010-ben és mintegy négyszerese a 2008-ban, illetve 2009-ben jellemzőnek. Mindez azt jelentette, hogy kilónként 300 forintot is megadtak a kereskedők a kézi szedésű, 22 milliméter feletti, egészséges, száras meggyért, míg a rázógéppel betakarított, konzervipari feldolgozásra szánt gyümölcs eleinte 260-280 forintért talált gazdára, majd ez az ár a szüret első hetét követően hirtelen 140 forintig zuhant.

Az étkezési áru túlnyomó többségét az ültetvénytulajdonos információi szerint észak- és kelet-európai országokba, valamint német exportra szállították. A konzervipari alapanyag pedig részben magyarországi, részben ugyancsak külföldi feldolgozó üzemekbe került. Az ültetvény méreteiről és a birtokszerkezet változásairól szólva Tugyi Tamás kitért arra is, hogy a rendszerváltás idején még mintegy kétszáz család foglalkozott meggytermesztéssel Tiszajenőn és a település határában. Ekkoriban nem voltak ritkák a 0,1-0,2 hektáros parcellák.

Mára e tevékenység jelentős koncentrálódáson ment keresztül, így jelenleg félszáz körüli termelő űzi e tevékenységet, átlagosan 1–10 hektár közötti ültetvényeket művelve, ahol az érés sorrendjében háromfajta: az érdi bőtermő, az újfehértói, illetve a cigánymeggy adja a fajtaválaszték gerincét. Ennek ellenére még mindig a Jász-Nagykun-Szolnok megyei községben található az ország egyik legnagyobb, száz hektár feletti meggyese és emellett az összességében 120 hektárra tehető szilvaültetvény is fontos bevételi forrása a helyi termelőknek – állította.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.