Éhen halnak az emberek, pedig állítólag tele vannak a raktárak

Néhány méterre a zsúfolt mogadishui menekülttábortól, ahol emberek ezrei éheznek, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) raktáraiban több tonna élelmiszer áll hónapok óta, kiosztatlanul – adta hírül a dán TV2 televíziós csatorna.

MNO
2011. 07. 29. 11:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A csatorna helyszíni riportot készítő munkatársának információi szerint a raktárakba áprilisban érkezett meg a többtonnányi gabona és olaj. „Várjuk az ENSZ utasítását, hogy mikor osszuk ki az élelmiszereket” – nyilatkozta a tévének egy helyi segítő.

Torben Due, a WFP ügyvezető igazgatója cáfolta, hogy életmentő segélycsomagok állnának felhasználatlanul a szervezet raktáraiban, s közölte, hogy a kérdéses helyeken csak olajat tárolnak. Hozzátette, hogy a vártnál sokkal rosszabb élelmezési helyzet kellemetlen választás elé állította az ENSZ-t: mivel csak hat hétre elegendő élelmiszer állt a rendelkezésükre, el kellett dönteniük, hogy azt rögtön kiosztják, vagy pedig az adagokat megfelezve, a következő hajó érkezéséig, 12 héten át ellátják az embereket a szállítmányból.

Az ehhez hasonló logisztikai nehézségek miatt, amelyeket súlyosbít a Szomália nagy részét uralmuk alatt tartó iszlamista milíciák ellenségessége, a segélyszervezetek munkája bármikor ellehetetlenülhet, és az élelem nem jut el az elzárt területeken élő rászorulókhoz. A közel harminc éve nem tapasztalt éhínséget kiváltó aszály által leginkább sújtott régiók lakói tízezrével menekülnek a szomszédos Kenyába és Etiópiába, illetve a fővárosba, Mogadishuba. Akinek sikerül eljutnia Kenyába és Etiópiába, megnő az esélye a túlélésre, mivel ott a hatóságok lehetővé teszik menekülttáborok kialakítását, ám a humanitárius szervezetek számára ez újabb problémát vet fel: „Ha Kenyában osztasz ételt, az egyre több és több embert fog odavonzani” – mondta Axel Dreher, a heidelbergi egyetem nemzetközi fejlesztéssel foglalkozó professzora a Der Spiegel internetes kiadásának.

A menekülttáborokból az emberek csak ritkán akarnak visszatérni hazájukba, a táborokban azonban teljesen függővé válnak a nemzetközi segélyektől, mivel nincs lehetőségük dolgozni vagy önálló életet kezdeni. Éppen ezért „nagyon fontos, hogy az embereknek lehetővé tegyük, hogy a normális környezetükben folytassák az életüket” – fejtette ki Dreher. Ennek érdekében például takarmánnyal és vízzel segítenék a szomáliai parasztokat, hogy folytathassák állattenyésztő életmódjukat, ám a milíciák területeik nagy részéről kitiltották a humanitárius szervezeteket. Még ha sikerülne is mezőgazdasági jellegű segélyszállítmányokat eljuttatni Afrika szarvának aszályos vidékeire, semmi nem garantálná, hogy nem a milíciák aratják le a termést, vagy vágják le az állatokat – fűzte hozzá a professzor.

Ahová mégis beengedik a segélyszervezeteket, ott rendkívül veszélyes a segélyezési munka, s erre még fegyveres őrök sem kínálnak megoldást. Fegyveresek alkalmazásával ugyanis megnőne az élelmiszerek amúgy is magas szállítási költsége, s egyébként is valószínűtlen, hogy az őrök képesek lennének kivédeni a lázadók támadását. Ráadásul egy összecsapással a szervezetek elveszítenék a legnagyobb előnyüket, a politikai függetlenségüket, és belefolynának a helyi konfliktusokba – mutat rá Rainer Lang, egy német humanitárius szervezeteket tömörítő alapítvány vezetője. A szervezeteknek arra is figyelniük kell, hogy a segélyosztással ne robbantsanak ki újabb konfliktust a lakosok között, illetve hogy ne taszítsanak élelmiszerválságba más régiókat azzal, hogy felvásárolják és segélyként elszállítják a készleteket.

„Az éhezés nem a tegnap botránya, hanem a máé, és ha most nem teszünk semmit, akkor a holnapé is lesz” – jelentette ki Bruno Le Maire francia élelmiszerügyi miniszter hétfőn az ENSZ Kelet-Afrikának szentelt válságkonferenciáján. A kelet-afrikai, különösen a szomáliai éhínség megoldása a politikai káosz miatt rendkívül nehéz, mivel szinte lehetetlen hosszú távú intézkedéseket hozni.

Az egyik lehetséges opció az lenne, hogy a nemzetközi közösség katonai támogatást nyújtana az átmeneti kormánynak,elősegítve ezzel a fejlődéshez szükséges stabilitás kialakulását – vázolta fel Dreher. A fokozott katonai jelenlét azonban korántsem jelenti a béke garanciáját, csütörtökön például az Afrikai Unió békefenntartó katonái és az egyik milícia, az al-Shabaab fegyveresei között heves összecsapások törtek ki a fővárosban.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.