Iszonyúan nagy a verseny az iskolás gyermekek nyári szabadidejéért, igaz, ez nem volt mindig így. A cserkészet már a második világháború előtt kivívta a maga helyét a magyar családok életében, hogy aztán jöjjön az 1950-es kommunista szétzúzás, majd a rendszerváltozással a történelmi igazságtétel, és szinte rivális nélkül szökkenjen újra szárba a liliomosok közössége Budapesten és a vidéki városokban – az úttörők csak papíron működtek tovább... 1989 őszén a Krisztinavárosban is összeállt egy maroknyi polgári nagycsalád, és a helyi plébánia pincéjében – szó szerint – „felépült” a 148-as Nagyboldogasszony Cserkészcsapat. Jelenleg is zajlik 22. nyári táboruk, ami a mintegy száz cserkész éves munkájának jutalma. Divényi Dániel beszélt a részletekről a Magyar Nemzet Online-nak.
– Noha a Várkerület idősödése miatt egy kissé fogyatkozott a létszámunk, még mindig benne vagyunk az első tízben; 15 működő őrsünk van, a mostani táborban pedig 6 altáborunk – kezdte a fiatal cserkészvezető, aki feleségére is a Krisztinavárosban talált rá. A Börzsöny egy északi völgyében (a „semmi” közepén – de erről később...) jelenleg is zajló táborban minden korosztály képviselteti magát a 9 évestől a nyugdíjasig. – A sárga nyakkendős kiscserkészek altábora a 12 év alattiakat gyűjti össze, 18 éves korig ér a zöld nyakkendős közép- és nagytáborosok köre, majd az efölötti fiatalok a roverek szürke nyakkendőben. A csapat újraalapítóiból, a húsz évvel ezelőtti nagycsaládos házaspárokból kialakult az „Ősállatok” közössége, rajtuk kívül pedig ötödjére látogatott el a táborba egy hosszú hétvégére a frissen családot alapított korábbi tagság, idén 9 család jön, átlagosan 3 gyermekkel – részletezte Divényi Dániel.
A vakságnak vége
A sátortáborozás lehetősége az évközi munka jutalma – a dolgos időszak szeptembertől júniusig tart. Ennek során a gyermekek kor- és nemi csoportok szerint heti rendszerességgel őrsgyűléseken vesznek részt, ahol gyarapodnak talpraesettségben, gondosan kiválasztott vezető felügyelete alatt és tevékeny részvételével közösségi életet élnek, más őrsökkel összefogva pedig kirándulni járnak (a téli szünetben téli tábor is van valamely Budapesthez közeli település iskolájából indítva), illetve készülnek a tavaszi próbára, ahol feljebb lépegetnek a „cserkészranglétrán” is. A cserkészek rendszeres résztvevők a nemzeti ünnepek helyi rendezvényein és egyházi ünnepeken is ellátnak szolgálatot.
– A tanév végétől a nyári táborra koncentrálunk, aminek most már nem olyan nehéz helyszínt találni, mint régebben – magyarázza Divényi Dániel, felelevenítve a korábbi táborhely-keresési nehézségeket. – Volt egy térkép, amin erdőt és forrást kerestünk, mert ugye ezen kívül máig mindent magunk építünk fel a táborban. Mostanra annyi a változás, hogy más cserkészcsapatokkal közösen létrehoztunk olyan internetes felületeket, ahol korábbi táborozási tapasztalatainkat osztjuk meg, beleértve a helyszínt is. Tehát nem indulunk el „vakon” bárhova.
A semmiből építenek vécét, zuhanyzót, konyhát
Július 1-jén a börzsönyi Deszkáspusztára először egy két tucat tapasztaltabb fiatalból és néhány „ősállatból” álló, úgynevezett előtábor érkezett meg, ők az „erdő, forrás” duóból kellett, hogy kialakítsák a mindennapi élet számára elengedhetetlen infrastruktúrát: a szabadtüzes konyhát, a természetes alapanyagokból konstruált vécéket, valamint a lány és fiú zuhanyzót.
– A zöld nyakkendősök három nappal később értek Nagyorosziba, ahonnan 8 kilométert gyalogolva, egyenruhában közelítették meg a táborhelyet, majd ebéd után nekiláttak saját őrsi sátraik felállításához, és a maradék közösségi építmények – oltár, táborkereszt, zászlórúd – létrehozásában segítettek. Az időjárás idén kegyetlen volt hozzánk az előtáborban, némi megszakítással végig esett az eső, de igen jó munkát végeztek, akik lejöttek – értékelte a kezdetet a vezető.
Már hagyomány, így idén is van „keretmeséje” a tábornak, ami Robin Hood történetéhez viszi közelebb a résztvevőket. – A közép- és nagy-, valamint még egy nappal később érkező kistáborosok érkezésekor is volt egy-egy keretmese-jelenet, segítségével könnyen belehelyezkedhettek a cserkészek a keretmesébe, amire már otthon is készülődnek a táborértesítő tavaszi kézhez vétele után. A tábor során a számtalan program is – kézműves foglalkozások, olimpia, forgószínpad – kapcsolódik valamiképp a keretmeséhez. A gyerekek megtanultak íjjal lőni, párbajozni, menetelni is – részletezi Divényi Dániel.
Három gyerek családonként
A hosszú hétvégére aztán megérkezett a CSAT, vagyis a családos altábor – korábbi, „megállapodott” krisztinavárosi fiatalok egy csoportja. Az összesen két hétig tartó „nyaralás” csúcspontja éppen a mostani a vasárnap, amikor a táborlakók szülei lelátogathattak, a táborba hozott süteményeik pedig játékos versenyben mérték össze „erejüket”, a finomságok a nap folyamán „el is pusztulnak”.
– Az idei táborban több változás is van a korábbiakhoz képest. Nem csukhatjuk be a szemünket, változik a világ körülöttünk, és vannak dolgok, amikhez folyamatosan alkalmazkodnunk kell, hagyományaink megtartásával. Az egyik ilyen, hogy mivel a szülői napon a honvággyal küzdő kicsik egy részét a szülők rendre hazaviszik, a kistábor vasárnap véget ér. A másik körülmény, hogy a cserkészet a húsz év alatt erős versenytársakat kapott. Sokszínűbbé kellett tenni a tábort, hogy minden nyáron és ősztől is egymást válasszuk a szabadidő eltöltésére, ezért a legnagyobb cserkészek hétfőn és kedden kétnapos evezésre mennek munkájuk jutalmaként. S van még egy dolog: vásároltunk jó minőségű faanyagot, amiből az őrsök ládákat készítenek, abba kerülnek őrsi szerszámaik, ezzel pedig nő a felelősségérzetük, jobban meg fogják becsülni, ami az övék. Korábban voltak gondok a táborépítéshez használt szerszámainkkal kapcsolatban – mondta el a tábor egyik szervezője.
Hat éves kortól
A közösségeket tekintve – mint mondja – a cserkészmozgalom „kategóriájában” nagyjából egyetlen riválissal küzd a gyerekek megnyeréséért: a Regnum Marianummal. Hogy sikerrel vívják meg „a csatát”, a 148-asok kitalálták az „Aprókák” raját, ahol a harmadikosoknál kisebb lurkók havonta egyszer találkozhatnak és készülhetnek a cserkészkedésre – a Regnum ugyanis 6 éves kortól hív, szintén értékes közösséget kínálva a gyerekeknek.
A bő két évtized elhozta a generációváltás igényét a krisztinavárosi cserkészcsapat életében is.
– A tavalyi évig csaknem mindent a felnőttek csináltak, de jövő nyárra lezárul a a folyamat, amikortól minden feladatot átveszünk tőlük – a tábori főzést és a szerszámok kezelését is beleértve, amit a mostani táborban még a legtapasztaltabbak segítségével tudtunk csak megoldani. Jól át kell gondolni mindent; az idei zuhanyzóépítéskor is akadtak olyan váratlan helyzetek, ami miatt rájuk kellett támaszkodnunk. Az apró visszajelzésekből úgy látjuk, jól állunk az átvétellel, a legkisebbek felügyeletét például már teljesen önállóan meg tudjuk oldani – értékelt Divényi Dániel.
A tábor csütörtökig tart, a következő év pedig szeptemberben kezdődik a Havasboldogasszony Plébániatemplomban egy Veni Sancte szentmisével – a létszámtrendek fordulatában reménykednek.
A cserkészet (angolul: Scouting) egy önkéntes, politikamentes ifjúságnevelő mozgalom, amely nyitott mindenki számára származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, valamint felekezettől függetlenül. Célját, alapelveit és nevelési módszereit alapítója, Lord Baden-Powell of Gilwell határozta meg. A cserkészet alapvető célja, hogy támogassa a fiatalokat testi, lelki, társadalmi és szellemi képességeik teljes kifejlesztésében mind egyénként, mind felelős állampolgárként és helyi, nemzeti és nemzetközi közösségeik tagjaiként. A cserkészet kezdetei 1907-ig nyúlnak vissza, amikor Baden-Powell, a brit hadsereg tábornoka megrendezte az első cserkésztábort az angliai Brownsea Islanden. (wikipedia)
origo.hu
Szijjártó Péter: Magyarország elutasítja, hogy az EU katonai tanácsadókat küldjön Ukrajnába
