Eljárásjogi hiba miatt szabadlábon a veszélyes bűnöző

A Tages-Anzeiger beszámol arról, hogy egy rosszul megfogalmazott törvénycikkely miatt veszélyes bűnözők kerülnek szabadlábra. A Die Presse arról tudósít, hogy növekszik az osztrák érdekeltségek ellen végrehajtott internetes támadások száma.

Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)

A baloldali-liberális zürichi napilap Egy ketyegő időzített bomba című cikkében elemzi az új svájci büntetőeljárási szabályozás negatív következményeit. Azóta ugyanis egyre több veszélyes bűnöző szabadlábon védekezhet az elítéléséig. Jean-Louis B. esete a férfi letartóztatása után beszédtéma maradt. „Az egész ország arról vitatkozik, miként volt lehetséges egy letartóztatott gyilkos szökése, miközben a mai jogrend legnagyobb biztonsági hiányosságairól tudomást sem vesznek” – panaszolja Martin Killias zürichi büntetőjog-professzor. Ennek oka egy szerencsétlenül megfogalmazott mondat a büntetőeljárás-jogi törvényben, melynek értelmében a veszélyes bűnözőket el kell bocsátani a vizsgálati fogságból egészen a bíróság ítéletéig, ami hónapokig is eltartat.

Emiatt például Schwyz kantonban egy vallomást tevő gyermekmolesztáló került szabadlábra. A 62 éves férfit azért tartóztatták le, mert egy 14 éves kislánnyal erőszakoskodott. Most az államügyészség további gyermekek terhére elkövetett erőszakkal vádolja. Április közepén elengedte Schwyz kanton bírósága a vizsgálati fogságból, mert a tettet beismerte, és a taláros testület szerint sem menekülés, sem az összebeszélés veszélye nem állt fenn. S mivel korábbi gyermekek elleni szexuális támadása nem volt ismert, ezért a bíróság szerint a bűnismétléstől sem kellett tartani. Az áldozat védelme érdekében a bíróság megtiltotta, hogy kapcsolatba lépjen a kislánnyal, ami azonban alig használ valamit a kislánynak, mert egy házban laknak a férfival. „Itt egy sokkal nagyobb időzített bomba ketyeg” – figyelmeztet Killias. – Csak idő kérdése, hogy a letartóztatott, de azután a fogságból ismét szabadon bocsátott bűnöző újra súlyos bűncselekményt követ el.”

A 2011-től érvényes eljárásjogi szabályozás szerint csak akkor lehetséges a vizsgálati fogság, ha fennáll a szökés, az összebeszélés vagy a bűnismétlés veszélye. A legutóbbi lehetőség azonban csak akkor áll fenn, ha a gyanúsított már korábban is hasonlóan súlyos bűncselekményeket követett el. Különösen Zürich kantonban fog élesen változni a helyzet. Itt bűnismétlésre hivatkozva korábbi bűncselekmények nélkül is lehetséges volt az előzetes letartóztatás. Ezzel a lehetőséggel korábban elég gyakran éltek. A büntetőjogi szakember a jogszabály felülvizsgálatát követeli. „A hibát azonnal ki kell javítani” – mondta Killias. – Ellenkező esetben olyan személyeket is szabadon kell engedni, akik szörnyű bűnöket követtek el és veszélyesek.”

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív bécsi napilapban Andreas Wetz Ausztria az internetes támadások célpontja című cikkében tudósít az alkotmányvédelmi hivatal által is érzékelt mind erősebb támadásokról. A lap értesülései szerint a Szövetségi Alkotmányvédelmi és Terrorizmuselhárító Központ (BVT) 2010-ben egy olyan esetről tud, melyben más országok is érintettek voltak. Hatalmas előkészületeket követően jelentős mennyiségű információt sikerült ellopniuk. Az ellopott információk minőségéről éppen úgy hallgat a hivatal, mint a támadások elkövetőiről.

Már ősszel tudósított a Die Presse a külügyminisztérium elleni támadásról. A két említett esettel kapcsolatban Peter Gridling a BVT vezetője úgy fogalmazott: „Az elmúlt években több komoly támadást hajtottak végre osztrák célpontok ellen.” S a számuk nem csökken. Az esetszámokról a BVT éppen úgy hallgat, mint az elhárítási hivatal, mely a haderő hírszerzéseként a katonai kibernetikai elhárításért felelős. A két hivatal illetékes a szövetségi hivatalok, valamint az állami védelem alatt álló vállalatok (például a korszerű technológia képviselői) védelméért.

A Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BK) statisztikái lehetővé teszik, hogy átfogó képet alakítsunk ki az internetes bűnözésről. (Ez a hivatal illetékes a hagyományos internetes bűnözés kérdéseiben.) 2002 és 2010 között az internetes csalások száma meghatszorozódott, tavaly már elérte a 4450 esetet. A valódi számítógépes betörések száma tavaly 149-re emelkedett, ami a 2009-es adatok négyszerese. „S ez a szektor logaritmikusan növekszik tovább” – nyilatkozta Ernst Österreicher, aki a hivatal internetes bűnözési osztályát vezeti. Pedig sok esetben a sértettek nem jelentik a támadásokat, egyrészt mert nem kívánják felhívni a figyelmet biztonsági rendszerük hiányosságaira, másrészt szeretnék elkerülni, hogy ötleteket adjanak újabb elkövetőknek.