Matolcsy György szerint az új kormány 2010-ben a nyílt pénzügyi csődhelyzetből hozta vissza a magyar gazdaságot. A nemzetgazdasági miniszter a külgazdasági szakdiplomaták budapesti éves értekezletén csütörtökön azt mondta: Magyarország erősen vesztes pozícióból indult a 2002 közepén drámaian elromlott gazdaságpolitika miatt. De az ország visszatért a szakadék széléről és kapaszkodik felfelé – tette hozzá. A gazdaságpolitika lényege, hogy egyszerre kell a piacot és a tőkét célba venni, ezek bővüléséért mindent meg kell tenni – közölte. Kiemelte: a piacnak és a tőkének pedig a tartós pénzügyi konszolidáció két pilléréhez, a növekedéshez és a foglalkoztatás bővüléséhez kell segítséget nyújtania.
Különleges lehetőséget
Közép-Európa dinamizálhatja az európai gazdaságot, Magyarországnak is különleges lehetőségei vannak ebben a térségben – mondta Martonyi János külügyminiszter. A tárcavezető kifejtette: a közép-európai országok gazdaságai a válság előtt gyorsabban növekedtek az európai átlagnál. Ez a régió mindig is kiemelt területe volt a magyar külgazdaságnak, és jelenleg is gyorsabban nő a közép-európai országokkal folytatott kereskedelem, mint Európa egészével – tette hozzá. A déli irány, a Nyugat-Balkán is egyre jelentősebb – mondta, hozzáfűzve: ez a térség „természetes közege a magyar külpolitikának”. Az Európán kívüli kapcsolatokat illetően Martonyi János elmondta: a transzatlanti kapcsolatrendszer továbbra is meghatározó.
Az állami vagyon gyarapítása a cél
A Mol-részvényvásárláshoz hasonlóan az állam tesz majd lépéseket azért, hogy tulajdont szerezzen vissza korábban privatizált stratégiai területeken, vállalatokban, és ezzel gyarapítsa a vagyonát – mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.
A tárcavezető közölte: a kormány lezártnak tekinti a hagyományos privatizációs tevékenységet, így az „iparszerűen”, tömegesen űzött privatizáció megszűnik. Úgy fogalmazott: vége annak a politikának, amely szerint az állam a privatizáción keresztül forrásokat vont be költségvetési lyukak betömésére, és felélte az értékesített vagyont.
Az állami vagyon gyarapítása, az értéknövekedés kiemelten fontos feladat – hívta fel a figyelmet. A cél az, hogy elsősorban a stratégiai területeken, de ahol csak lehet, az állam gazdasági, tulajdonosi partnerként legyen jelen – jelentette ki Fellegi Tamás.
Megjegyezte: vagyongyarapításra az ellátás biztonsága, a függetlenség, a szuverenitás helyreállítása, fokozása érdekében szükség van, és ez üzletileg sem rossz lépés. Fellegi Tamás szerint az egyes állami feladatok megvalósítása érdekében a tulajdonosi szerepvállalást növelni kell, akkor is, ha az a hagyományos, üzleti logika szerint nem a legjobb döntés.
A miniszter leszögezte: a kormány határozott politikai, gazdaságpolitikai, geopolitikai szándéka, hogy Magyarország regionális és ezen túlmutató mozgásterét a lehető legnagyobb mértékben növelje. Ez azzal is összefügg, hogy a kormányzati szervek miként képviselik az ország érdekeit, erősítik a szuverenitást, amelyet az önként elfogadott nemzetközi szerződések nem korlátoznak – fűzte hozzá.
Kiindulópontnak nevezte, hogy a nemzeti érdekek érvényesítése minden mást felülír, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a nemzeti érdekeket ésszerű keretben kell képviselni: ahol kell, ott kompromisszumot kell kötni. Példaként úgy fogalmazott a Mol-ügy kapcsán: „bárkiről is legyen szó, nem lehet feltartott kézzel bemenni a szobába”.
(MTI)
origo.hu
Mutatjuk az M3-as autópályán gördeszkázó férfit
