Valki László jogászprofesszor világossá tette: akkor lehet terrorista cselekményről beszélni, amikor emberek életét, biztonságát vagy vagyontárgyait veszélyeztető merényletet hajtanak végre félelemkeltés céljából. Jelen esetben is az általános félelemkeltés szándékával, a politikai rendszer, a balközép koalíció megrendítésére törekedve követte el a merényletet a 32 éves fiatalember. A professzor kifejtette: míg egy ámokfutó úgymond belső feszültségét akarja felszámolni, a terrorista társadalmi-politikai célokat akar elérni, a norvég merénylő a skandináv államok liberális bevándorlási gyakorlata ellen lépett fel.
A nemzetközi jogász rámutatott, hogy a szélsőbaloldali terrorizmus utolsó jelei a hetvenes években voltak, azóta iszlamista vagy szélsőjobboldali terrorizmusról lehet hallani, utóbbit antiliberalizmus és antibaloldaliság jellemez. Valki László szerint a „félőrült, intelligens elkövető” feltehetőleg magányos terrorista volt. Felidézte az úgynevezett lézeres gyilkos esetét: 1991–92-ben titokzatos merénylő tartotta rettegésben Svédországot, bevándorlókra lövöldözött. Kiderült, hogy a német származású férfi szélsőjobboldali szervezetekhez vonzódott, de nem tartott velük kapcsolatot, az eset nagyon megrázta a svéd társadalmat.
Valki: A cigánygyilkosságok is terrorcselekmények voltak
Az MTI kérdésére válaszolva kijelentette: a magyarországi cigánygyilkosok kapcsán helyénvaló a terrorista szó használata, ugyanis kifejezetten a cigány lakosság megfélemlítésére törekedtek, és példát akartak mutatni a rasszista viselkedésre más szélsőjobboldali csoportoknak. Valki László szerint a norvégok hasonló közvetlen biztonságpolitikai következtetéseket fognak levonni, mint az amerikaiak tették a 2001-es, Egyesült Államok elleni merényletek után. A különbség az, hogy a Bush-kormány arra is felhasználta a terrortámadásokat, hogy azokra hivatkozva központosította saját neokonzervatív-republikánus hatalmát. A svédek ezt nem tették meg, és valószínűleg a norvégok sem fognak így eljárni, de Oslo nyilván lényegesen jobban fog figyelni a szélsőjobboldali pártokra és szimpatizánsaikra, erősíteni fogják a megelőző jellegű védelmet, a rendőri intézkedéseket, de a kormányzat liberális bevándorlási politikája remélhetőleg nem fog változni – tette hozzá a jogászprofesszor.
Fanatikus volt, nem zavarodott
Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő is kijelentette: „nyilvánvaló hogy politikailag motivált terrorcselekmény történt”. Rámutatott: mint a legtöbb terrorista, a norvég fiatalember is fanatikus volt, de nem volt pszichológiailag zavarodott elme, tisztában volt cselekménye súlyával, rendkívül tudatosan, megfontoltan építette fel azt az ideológiát, amely alapján cselekedett, és akcióját hosszú időn keresztül készítette elő. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutató Intézet (SVKI) vezetője elmondta: a biztonságpolitikai szakértők többsége egyetért abban, hogy a terrorcselekmény valamilyen politikai motívumhoz kapcsolódik. Ebben az esetben egyértelmű ez az indíttatás, az elkövető egyebek mellett a multikulturalizmus, az iszlamizmus ellen lépett fel.
„Ne túlozzuk el a magyar szálat” – mondta Tálas Péter, aki szerint a terrorista nemcsak Budapesten járt, Európa-szerte feltérképezte a szélsőjobboldali szervezeteket. Mint mondta, nem kell messzemenő következtetéseket levonni abból, hogy az elkövető a pénteki vérfürdő előtt az interneten elhelyezett 1500 oldalas dokumentumban a kelet-európai szélsőjobboldali és nacionalista pártok címszó alatt Magyarországról három szervezetet sorolt fel, a Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP), a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM) és a Jobbikot. Az elkövető szerinte „hazai terrorista” volt, aki nemzetközi kapcsolatokat keresett, „de nem igazán talált”. Arra a kérdésre, hogy Magyarországon kell-e tartani hasonló merénylettől, azt felelte: „a magyar politikai kultúrában nincs igazán benne a terrorizmus”. Az ilyen típusú terrorizmust teljesen kizárni nem lehet, de Európa most figyelmeztetést kapott, hogy a szélsőjobboldalra is oda kell figyelni.
Erre eddig nem figyeltek
A politika és a média az utóbbi évtizedekben alapvetően két típusú terrorizmusra, az iszlamista, valamint a szeparatista terrorizmusra figyelt. A szélsőjobboldal eddig nem volt a figyelem középpontjában, mivel nem volt rá jellemző a terrorizmus – mondta, és hozzátette, az európai terrorelhárítás mostantól bizonyosan valamennyi szélsőségre oda fog figyelni. Tálas Péter szerint lényeges kérdés, hogy milyen típusú választ ad Norvégia a merényletre. Rámutatott: az a fajta szorongás és bezárkózás, amely az Egyesült Államokat vagy az utóbbi időben akár Hollandiát jellemezte, nem észlelhető sem Spanyolországban, sem Nagy-Britanniában. Azt mondta, az amerikai–holland válasz kiélezi a konfliktusokat, a skandináv állam reakciója viszont remélhetőleg egészséges lesz, vagyis fenn tudják tartani a társadalom nyitottságát és átláthatóságát. Megállapította ugyanakkor, hogy egy ilyen típusú sokk nagyon ki tudja kezdeni a közbizalmat, és a norvég társadalom bizonyosan meg fog változni.
(MTI)
origo.hu
Itt hallgathatja meg Orbán Viktor parlamenti szezonnyitó beszédét - videó
