Feltárják a Bulgáriában található Pompejit

A „bolgár Pompejinek” is nevezett Nicopolis ad Istrum római város titkait tárja fel a bolgár–brit régészeti expedíció, amely harmadik ásatási szezonját kezdi meg a napokban.

MNO
2011. 07. 11. 14:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Bulgária északi részén, Veliko Tirnovótól 18 kilométerre lévő Nicopolis ad Istrum egyike a legjobb állapotban fennmaradt bulgáriai régészeti helyszíneknek – olvasható a Standart News (http://www.standartnews.com/) angol nyelvű bolgár hírportálon.

A települést a dákok feletti győzelem tiszteletére alapította Traianus római császár a Kr. u. II. század elején. Traianus a dunai tartományokat veszélyeztető dák fejedelemségek ellen 101 és 106 között két győzedelmes hadjáratot folytatott. Ezek nyomán Daciát a birodalom új provinciájává tette.

A város Traianus, Hadrianus, Antonius Pius (138–161) és a Severus-dinasztia alatt élte virágkorát. Saját pénzérméket is veretett, amelyeken a városi közintézmények láthatók.

Attila seregei 447-ben lerombolták a várost, ám nagy valószínűséggel a település már a 400-as évek elején elnéptelenedett. A VI. században erődítményként építették újjá, amely a 22 hektáros romterületnek csupán egynegyedét (5,75 hektárt) foglalta el. A korai bizánci korban a város püspöki székhely volt. Nicopolis ad Istrumot véglegesen az avarok rombolták le a VI. század végén. A helyét a X–XIV. században egy középkori bolgár település foglalta el.

A 2009-ben kezdődött ásatások során a brit és bolgár régészek szeretnék feltérképezni a II. század eleji település struktúráját, az eddig napvilágra került épületmaradványok alapján ortogonális (derékszögű) városszerkezet rajzolódik ki. Az expedíciónak sikerült megtalálnia az ión oszlopokkal szegélyezett fórumot, valamint a bíráskodásnak és kereskedésnek helyt adó „királyi” csarnokot, a bazilikát.

Az idei ásatási szezonban azt a nagyméretű épületet tervezik feltárni, amely Septimus Severus 193 és 211 közötti uralkodása alatt épült, és a régészek feltételezése szerint a föld termékenységi erejét adó Nagy Istenanya, a fríg eredetű Kübelé (Kubaba, Dindümené) szentélye volt.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.