A testület azt vizsgálta, hogy az előző kormányok alkalmatlansága vagy szándékosság miatt nőtt a GDP-arányos magyar államadósság a 2002-es 53-ról 2010-re több mint 80 százalékra. Az ellenzéki pártok közül az MSZP és az LMP az előző üléshez hasonlóan most sem vett részt a bizottság munkájában. A szocialisták távolmaradásukat azzal indokolták, hogy a testület egy koncepciós eljárást hajt végre.
A bizottság korábban meghallgatta a szocialista kormányok politikusait, a többi között Oszkó Péter és Veres János volt pénzügyminisztereket, illetve Medgyessy Pétert, Bajnai Gordont és Gyurcsány Ferencet is.
„Egyrészt alkalmatlan gazdasági vezetői voltak az elmúlt nyolc év szocialista kormányainak, a pénzügyminiszterek mind egytől egyig kisebb-nagyobb, de inkább nagyobb fokú alkalmatlanságukról tettek tanúbizonyságot. Rossz gazdaságpolitikai döntéseket hoztak, és az a fajta korrupció, amely eluralkodott az elmúlt nyolc év kormányain, az azt látszik bizonyítani, hogy az államadósság megnövekedését okozó döntések mögött rossz szándék és magánérdekek érvényesülése húzódott meg” – jelentette ki Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője.
Kovács: Ilyenért nem szoktak bíróság elé állni
Kovács László, az MSZP alelnöke hétfői sajtótájékoztatóján kifejtette: nem ismer olyan országot, ahol a költségvetési hiány vagy az államadósság mértéke büntetőjogi kérdéssé vált volna. „Azért, mert egy gazdaságpolitika utólag helytelennek bizonyul (…) nem szoktak bíróság elé állni, ezért a választók elé szoktak állni a kormányok. A választók mondják ki az ítéletet politikai kérdésekben” – fogalmazott.
Szijjártó: Igenis szembe kell, hogy nézzenek
„Mindazok, akik az őszödi úton járva eladósították Magyarországot, igenis szembe kell, hogy nézzenek azzal, hogy ennek vannak következményei” – hangsúlyozta az MSZP-s sajtótájékoztatóra reagálva Szijjártó Péter, hozzátéve: álláspontjuk szerint a „politikai bűnnek” jogi következményekkel is kell járnia. Ezért indítványozta, hogy az albizottság kérje fel például az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságát, hogy vizsgálja meg, milyen jogi következményei lehetnek az ügynek.
Arra a kérdésre, hogy büntetőjogi szempontból kik lehetnek érintettek, a szóvivő azt válaszolta: az államadósság-növekedésnek egyértelműen kormányzati döntések az okai, ezért mindazok szerepe felmerül, akik ezeket a döntéseket meghozhatták, inspirálták, jóváhagyták. „Nem véletlen”, hogy miniszterelnököket és pénzügyminisztereket hallgatott meg a testület, az ő felelősségük ugyanis „egészen egyszerűen megkerülhetetlen ebben az ügyben” – mondta.
Az „eredendő bűnelkövető” Gyurcsány
Balla György (Fidesz) emlékeztetett arra: Medgyessy Péter volt miniszterelnök az albizottság előtt is elismerte, 2002-ben megköszönte Orbán Viktornak, hogy „olyan állapotban adta át az országot, amilyenben átadta, vagyis egy stabil, kiegyensúlyozott országot adott át az előző polgári kormány”. Balla György elmondta: Gyurcsány Ferenc exkormányfő később erre az albizottságban úgy reagált, hogy „Medgyessy Péter túlságosan úriember volt”. Balla György – élesen fogalmazva – kiemelte: Gyurcsány Ferenc „a hazugságokról nem szokott le az elmúlt egy esztendőben sem”.
Elmondta: 2002-ben el lehetett hitetni az emberekkel a választások után, hogy van reális alapja egy 100 napos programnak, ezt a programot Medgyessy Péter be is vezette. Emlékeztetett arra, később Medgyessy Péter már világosan látta, hogy az országnak súlyos problémái vannak, reformokra van szükség, javaslatait azonban nem fogadták el. Később Gyurcsány Ferenc semmit nem csinált, hogy orvosolja az ország akkori problémáit. Az országot tudatosan eladósították úgy, hogy ez már akkor az ország teherbíró képességét jelentősen meghaladta – tette hozzá.
Balla György kiemelte: az államadóssággal kapcsolatban az „eredendő bűnelkövető” Gyurcsány Ferenc volt, de 2006-ban, az akkori bizalmatlansági szavazáskor, amelyet Gyurcsány Ferenc indítványozott maga ellen, az összes szocialista képviselő bizalmat szavazott a volt kormányfőnek. Kiemelte: 2006–2007-ben még nem volt válság, de a magyarországi GDP alakulása az Európai Unió átlaga alatt volt.
Bajnai Gordon kormányának intézkedési legalább közvetlenül nem emelték az államadósságot – mondta Balla György, azonban „mítosznak” nevezte, hogy Bajnai kormánya válságkezelő kormányként megoldotta volna a válságot. Ha nem történik az az intézkedéssorozat, amelyet már az új polgári kormány lépett meg, akkor az ország csődbe megy – emelte ki a fideszes honatya.
Tartós morális károk
Babák Mihály (Fidesz) szerint különösen nagy társadalmi károkat okozott az elmúlt nyolc év során, hogy a közbeszerzéseknél, a beruházásoknál elterjedt a korrupció, és ez a társadalomnak tartós „morális” károkat okozott. A nyolcévi kormányzás a korrupció terjedésével járt együtt – húzta alá.
Babák Mihály szerint alapvetően hiányzott a magyar gazdaság szereplőit, a kis- és középvállalkozásokat segítő, támogató, megfelelő gazdaságpolitika. A munkanélküliség jelentősen megnőtt, vidéken egyre inkább terjedt a nyomor – emelte ki Babák Mihály. Rámutatott: a beruházásoknál, a közbeszerzéseknél felelőtlen gazdálkodás folyt, az Állami Számvevőszék akkoriban többször felhívta arra is a figyelmet, voltak olyan tárcák, amelyeknek mérlegét a zárszámadáskor nem lehetett az ÁSZ hitelesítő záradékával ellátni.
A Jobbik nem kímélné Gyurcsányt
Lenhardt Balázs (Jobbik) kiemelte: a szocialista politikusok szeretnek arra hivatkozni, hogy csak politikai felelősségük áll fenn egy rossz döntés kapcsán, de a Jobbik azt követeli, hogy konkrét, személyhez köthető jogi felelősséget lehessen megfogalmazni, ezeket hatékony ügyészségi munkával fel kellene tárni. Élesen fogalmazva Gyurcsány Ferencről azt mondta: „ennek az embernek az élete hátralévő idejét vasban kellene töltenie, fogházban”.
(HírTV, MTI )
origo.hu
Brutális megszorításokat vezet be Márki-Zay Péter Hódmezővásárhelyen
