Hatékony a pénzügyi közvetítő rendszer, de sok a kockázat

A magyar pénzügyi közvetítő rendszert fenyegető kockázatokról, a bankok portfólióminőségéről, jövedelmezőségéről és tőkemegfeleléséről, a vállalati hitelezés visszesésének okairól szóló tájékoztatókat hallgatott meg a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) június 28-i ülésén, s úgy döntött, hogy az ülésekről ezután nyilvános összefoglalókat hoznak nyilvánosságra az üléseket követő 15 napon belül.

A legutóbbi ülésről készült összefoglaló szerint a PST tagjai megtárgyalták a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) 2011. évi I. kockázati jelentését, s alapvetően egyetértettek annak megállapításaival. A magyar pénzügyi közvetítő rendszer a jelentés szerint a globális világgazdasági feltételrendszer, valamint a magyarországi szabályozási feltételek között alapvetően eredményesen és hatékonyan működik, amit azonban számos kockázat fenyeget.

A legfontosabb kockázatok: a szuverén adósságválság, a válságból visszamaradt hitelminőségi, biztosítéki, fedezettségi problémák, illetve hogy képes lesz-e a pénzügyi közvetítő rendszer és ezen belül a bankrendszer üzleti aktivitásának a növelésére.

MNB: négy fő stabilitási kockázat

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) részletesen bemutatta a jegybank által a magyar bankrendszerről készített aktuális kockázati térképet. Az MNB szerint továbbra is négy fő stabilitási kockázatot lehet azonosítani, ezek: az eurózóna szuverén adósságválsága, a hazai bankrendszer elégtelen hitelezési aktivitása, a hitelportfólió romló minősége és az ennek menedzselésével kapcsolatos problémák, valamint a külföldi források rövidülése miatt tovább növekvő eszköz-forrás oldal közötti lejárati eltérés.

A tanács megtárgyalta továbbá az MNB által a banki portfólióminőség és jövedelmezőség márciusi alakulásáról készített gyorselemzést is. A jelentés szerint mind a háztartási, mind a vállalati hitelportfólió minősége tovább romlott, a romlás üteme azonban lassult, így a hitelkockázati költség (értékvesztés-képzés hitelállományhoz viszonyított aránya) már csökkenni tudott. A bankrendszer jövedelmezősége tovább apad, és jelentősen emelkedik a veszteséges bankok aránya, ugyanakkor a tőkemegfelelés továbbra is kielégítő.

A PST tagjai a jelentéssel kapcsolatban megállapították, hogy a portfólióminőség tekintetében különös figyelmet kell fordítani a hitelek átstrukturálásának banki gyakorlatára és az ehhez kapcsolódó értékvesztés-képzési gyakorlatra. Egyetértettek abban, hogy az átstrukturálás olyan pozitív eszköz az adós és a hitelező számára is, amelynek használatában érdekeltté kell tenni a hitelintézeteket, ugyanakkor el kell kerülni, hogy ez a prudens magatartás fellazulásához vezessen. A felügyelet az átstrukturálásokat és a kapcsolódó banki tartalékképzési gyakorlatot elemezni fogja, és szükség esetén intézkedéseket hoz – derül ki az összefoglalóból.

A tanács tagjai megvitatták a kormány és a bankszövetség közötti megállapodás alapján létrejött otthonvédelmi akciótervről készült elemzést is, amelyet a jegybank terjesztett elő. Ezzel kapcsolatban mindössze annyi szerepel az összefoglalóban, hogy „a PST tagjai hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy az adósok tudatosan döntsenek arról, hogy igénybe kívánják-e venni az árfolyamrögzítés lehetőségét”.

Szigorú hitelkínálati korlátok

A PST megtárgyalta az MNB vállalati hitelezésről szóló tájékoztatóját is, és megállapította, hogy a vállalati hitelezés visszaeséséért 2008 vége és 2010 vége között jellemzően a szigorú hitelkínálati korlátok és csak kisebb részben az elégtelen hitelkereslet volt a felelős. A kínálati korlátok mögött főként a bankrendszer alacsony kockázatvállalási, illetve hitelezési hajlandósága, kisebb részt romló hitelezési képessége húzódott meg. A vállalati hitelezésben jelenleg is erősebb a kínálati korlát, mint a keresleti. A PST szerint megfontolandó azon garanciaintézmények tevékenységének erősítése, amelyek a kockázatok egy részének átvállalásával ösztönzik a hitelezési hajlandóságot.

Az ülés napirendjén volt a takarékszövetkezeti szektor integrációjának és megerősített felügyelésének szükségessége is, az erre vonatkozó anyagot az MNB és a PSZÁF terjesztette elő. A felmerült kérdések elemzésére és a javaslatok kidolgozására szakértői szinten közös munkacsoportot hoznak létre.

A tanács egyebek között megvitatta a hazai bankrendszer devizafinanszírozásában jelentkező lejárati eltérés kezelésére vonatkozó jegybanki szabályozási javaslatot is, s a tagok arra a konszenzusra jutottak, hogy a külföldi források rövidülése valóban egy jelentős kockázat, ezért minden olyan eszközt, ami ezt a folyamatot képes megállítani vagy megfordítani, alaposan meg kell vizsgálni. Az MNB szabályozási javaslatát egyeztetni fogja az érintett szektorral, és az eredményről a későbbiekben beszámol a PST-nek – derül ki az összefoglalóból.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács a PSZÁF elnöke, az MNB elnöke valamint a pénz-, tőke- valamint a biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter alkotta háromfős konzultációs testület, amely a pénzügyi közvetítő rendszer egészének stabilitása érdekében információkat oszt meg, a pénzügyi rendszer egészét érintő stratégiai szabályozási, kockázati, valamint egyéb elvi kérdésekben tanácskozik, és szükség esetén állást foglal. A PST elnöki tisztét évenként váltakozva az illetékes miniszter, a PSZÁF elnöke, valamint az MNB elnöke tölti be.

(MTI)