Idegenforgalmi látványosság lett az atomerőműből

Idegenforgalmi látványosság lett a Manilától pár órányira északra fekvő Bataan atomerőműből, amely közel három évtizede álldogál kihasználatlanul a tengerparton.

MNO
2011. 07. 27. 5:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Fülöp-szigetek egyetlen atomerőműve több mint kétmilliárd dollárból épült a hetvenes-nyolcvanas években, ám sohasem működött. A létesítmény vezetése arra gondolt, beengedi a látogatókat az erőműbe, hogy megismertesse őket a nukleáris energiával, és újrakezdje a párbeszédet az erőmű esetleges működtetéséről. „Némi bevételre akartunk szert tenni ebből a tevékenységből a fenntartási és biztonsági költségekre” – idézte Mauro Marcelót, az erőmű igazgatóját a BBC honlapja. Marcelo hozzáfűzte: emellett azt akarják, hogy minél többen szerezzenek tudomást az erőműről. A turistacsoportok nemcsak kívülről nézhetik meg a szürke épületmonstrumot: beengedik őket a reaktorterembe is, hiszen az erőmű lelke még mindig becsomagolva várja az üzembe helyezést.

Az erőmű elkészülte után átesett a hazai és nemzetközi biztonsági ellenőrzéseken, és végül 1986-ban kapta meg a zöld utat az induláshoz. Ám ekkor kitört a forradalom, és Ferdinand Marcos elnököt, az erőmű fő támogatóját eltávolították a hatalomból. Követőjének, Corazon Aquinónak kétségei támadtak a létesítmény biztonságosságával kapcsolatban.

A korábbi korrupt rendszerre utalva úgy vélte, elképzelhető, hogy nem tartották be a megfelelő előírásokat az építésnél. Az aggodalmakat fokozta, hogy a Bataan erőmű környezete földrengési övezetbe esik, egy esetleges cunami is kárt okozhatna benne, és a közeli Natib-hegyet potenciálisan aktív vulkánként tartják számon.

A csernobili katasztrófa okozta sokk után Aquino végleg az erőmű bezárása mellett döntött. Azonban továbbra is vannak politikai támogatói a Fülöp-szigeteken a Bataan erőmű üzembe helyezésének. „Szükségünk van a nukleáris energiára” – hangsúlyozta az erőmű újjáélesztésének élharcosa, Mark Cojuangco, aki tavaly egy törvénytervezetet is benyújtott ezzel kapcsolatban a parlamentben.

Mint rámutatott: az ország hatalmas energiaszükségletét jelenleg csak gazdaságtalanul, külföldről importált szénnel fűtött erőművekkel tudják kielégíteni. A helyi hidroelektronikus és szélerőművekből nyert energia csak az igények kis részét fedezi. „Gazdaságos energia nélkül nem tudjuk felvenni a versenyt más országokkal, és munkásaink továbbra is külföldre mennek ahelyett, hogy a hazai gazdaságot tudnánk fejleszteni” – magyarázta Cojuangco.

A jelenleg hatalmon lévő Benigno Aquino, Corazon fia mindezek ellenére nem valószínű, hogy változtatna anyja döntésén, különösen nem a fukusimai katasztrófa árnyékában. Az erőmű igazgatója ugyanakkor arról beszélt, hogy a látogatók mély benyomásokkal távoznak a kirándulásról. Holott Marcelo erőműlobbija mostanában újabb kihívással néz szembe: a Greenpeace atomerőmű-ellenes csoportja az erőműturizmust a saját kampánycéljaira is felfedezte.

A zöld aktivisták ökotúrákat szerveznek az erőműhöz, de a kirándulás során egy közeli teknősmenhelyre és egy II. világháborús emlékműhöz is elviszik a látogatókat, akik a túra nyomán egészen másképp tekintenek a nukleáris energiára.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.