A Fülöp-szigetek egyetlen atomerőműve több mint kétmilliárd dollárból épült a hetvenes-nyolcvanas években, ám sohasem működött. A létesítmény vezetése arra gondolt, beengedi a látogatókat az erőműbe, hogy megismertesse őket a nukleáris energiával, és újrakezdje a párbeszédet az erőmű esetleges működtetéséről. „Némi bevételre akartunk szert tenni ebből a tevékenységből a fenntartási és biztonsági költségekre” – idézte Mauro Marcelót, az erőmű igazgatóját a BBC honlapja. Marcelo hozzáfűzte: emellett azt akarják, hogy minél többen szerezzenek tudomást az erőműről. A turistacsoportok nemcsak kívülről nézhetik meg a szürke épületmonstrumot: beengedik őket a reaktorterembe is, hiszen az erőmű lelke még mindig becsomagolva várja az üzembe helyezést.
Az erőmű elkészülte után átesett a hazai és nemzetközi biztonsági ellenőrzéseken, és végül 1986-ban kapta meg a zöld utat az induláshoz. Ám ekkor kitört a forradalom, és Ferdinand Marcos elnököt, az erőmű fő támogatóját eltávolították a hatalomból. Követőjének, Corazon Aquinónak kétségei támadtak a létesítmény biztonságosságával kapcsolatban.
A korábbi korrupt rendszerre utalva úgy vélte, elképzelhető, hogy nem tartották be a megfelelő előírásokat az építésnél. Az aggodalmakat fokozta, hogy a Bataan erőmű környezete földrengési övezetbe esik, egy esetleges cunami is kárt okozhatna benne, és a közeli Natib-hegyet potenciálisan aktív vulkánként tartják számon.
A csernobili katasztrófa okozta sokk után Aquino végleg az erőmű bezárása mellett döntött. Azonban továbbra is vannak politikai támogatói a Fülöp-szigeteken a Bataan erőmű üzembe helyezésének. „Szükségünk van a nukleáris energiára” – hangsúlyozta az erőmű újjáélesztésének élharcosa, Mark Cojuangco, aki tavaly egy törvénytervezetet is benyújtott ezzel kapcsolatban a parlamentben.
Mint rámutatott: az ország hatalmas energiaszükségletét jelenleg csak gazdaságtalanul, külföldről importált szénnel fűtött erőművekkel tudják kielégíteni. A helyi hidroelektronikus és szélerőművekből nyert energia csak az igények kis részét fedezi. „Gazdaságos energia nélkül nem tudjuk felvenni a versenyt más országokkal, és munkásaink továbbra is külföldre mennek ahelyett, hogy a hazai gazdaságot tudnánk fejleszteni” – magyarázta Cojuangco.
A jelenleg hatalmon lévő Benigno Aquino, Corazon fia mindezek ellenére nem valószínű, hogy változtatna anyja döntésén, különösen nem a fukusimai katasztrófa árnyékában. Az erőmű igazgatója ugyanakkor arról beszélt, hogy a látogatók mély benyomásokkal távoznak a kirándulásról. Holott Marcelo erőműlobbija mostanában újabb kihívással néz szembe: a Greenpeace atomerőmű-ellenes csoportja az erőműturizmust a saját kampánycéljaira is felfedezte.
A zöld aktivisták ökotúrákat szerveznek az erőműhöz, de a kirándulás során egy közeli teknősmenhelyre és egy II. világháborús emlékműhöz is elviszik a látogatókat, akik a túra nyomán egészen másképp tekintenek a nukleáris energiára.
(MTI)
Saját gyerekeit akarta megölni egy bonyhádi férfi