Sol.pt – Portugália
A portugál hetilap arról írt legutóbbi számában, hogy a közegészségügyi betegellátó rendszer három orvosa passzív korrupciót követett el, azaz természetbeni juttatásokat is kapott egy gyógyszerlabortól bizonyos receptek felírásáért. Sérgio Esperanca, a középső körzet orvosi szakszervezetének vezetője közölte, hogy „elítéli a jelenséget, ha a gyanú valóban bebizonyosodik”. De szerinte „annak ellenére, hogy az ilyen esetek most az igazságszolgáltatáshoz tartoznak, igazából az orvosi kamara fegyelmi testületére kellene bízni a megtévedt orvosokat”. Ha a szakszervezetéhez tartozó orvosok is lesznek a hálapénzt elfogadók között, akkor ő annak a megoldásnak a híve, hogy a közgyűlés döntsön sorsukról. A három orvos többek között „borítékolt pénzt” kapott, de volt olyan eset, hogy „csak” egy PlayStation vagy egy Benfica-meccsjegy lett a jutalom.
A hálapénz, illetve paraszolvencia eseteit egy lisszaboni laboratórium orvosi jelentése leplezte le még tavaly, és a feljelentő tanúvallomása perdöntő bizonyíték lehet a vádat képviselő coimbrai bűnügyi nyomozó osztály (DIAP) számára. A feljelentő, az illető főnöke és a labor mentesül a vádemelés alól, mert már elévült a tettükért kiszabható büntetési tétel, mivel 2005 és 2007 között került sor a hálapénzek kifizetésére. A DIAP még négy másik orvos ügyében is nyomozott, de végül elmaradt a vádemelés, mert a leleplezett doktorok nem kizárólag a közegészségügyi ellátási rendszerben dolgoztak. Ők fürdőhelyekre fogadtak el meghívásokat azzal az ürüggyel, hogy orvosi kongresszusokon vagy továbbképzésen vesznek részt. José Manuel Silva, az orvosi kamara elnöke közölte a hetilap munkatársával, hogy az ő ügyükben testületük hoz döntést.
Elmundo.es – Spanyolország
A spanyol napilap hírportáljának latin-amerikai rovata érdekes cikket közölt a bambusznád közép-amerikai felhasználásáról, mert ezt a fenntartható fejlődés zálogának tekintik. A közép-amerikai Panama környezetvédői, kutatói és a növény termesztői meggyőződéssel vallják, hogy a bambusz maga a „növényi acél”, és már létre is hozták a bambusztermesztők közép-amerikai hálózatát. A panamai kutató, Rolando Sánchez Diez egyetért az említett szervezet létrehozásával, mert szerinte a bambuszt fel lehet használni környezetvédő lakások építéséhez. A „közép-amerikai bambusz első találkozóján” ezért vettek részt Guatemala, Costa Rica, Panama, Kolumbia, Ecuador, Kuba, sőt két európai állam, Svájc és Németország szakértői is. A találkozón már jóvá is hagyták a térségbeli bambuszállomány felmérését, és a termesztésére alkalmas területek kijelölését.
A világon 1400 bambuszfajtáról tudnak, ebből mintegy 600 nő Latin-Amerikában, és 60 tartozik az úgynevezett Guadua-fajtába, és 40 fajtája található meg Közép-Amerikában. A bambusz azért is figyelemre méltó növény, mert az említett fajta 3,5-4,5 év alatt már annyira megnő, hogy már kivághatják a későbbi hasznosításra, egyes fajtái pedig érett korukban elérhetik akár a 35 méteres magasságot is. Sánchez Diez szerint a kínai hatóságok már jóváhagyták használatát építkezéseken is, és felhasználják a bambuszt oszlopok és teraszok megerősítéséhez. Németországi tanulmányok is igazolták, hogy a bambusz egyszerre rugalmas, könnyű és rendkívül erős, ezért meg kell fontolni használatát azokban a térségekben, ahol gyakoriak a földrengések és a hurrikánok. Kolumbia például már kapott megrendeléseket Haiti és Martinique szigetétől, mert a bambuszból épített házak jobban ellenálltak a földmozgásoknak és a szélrohamoknak, mint más építőanyagok.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
