Izrael megtette az első lépést a fasizmus felé?

Izrael megtette az első lépést a fasizmus felé – írja a Haaretz baloldali napilapban megjelent véleménycikkében Bradley Burston, amerikai születésű izraeli publicista, a lap egyik vezető szerkesztője. Az újságíró szerint a bojkott-törvény elfogadásával a zsidó állam visszafordíthatatlanul elindult lefelé a lejtőn. Több száz fős katonai kontingens masírozott a San Diego-i melegfelvonuláson – írja a Reuters. A szolgálat tagjai hamarosan hivatásukban is nyíltan vállalhatják hovatartozásukat, a jelentés szerint ez adott lendületet a parádén való részvételüknek.

Kovács N. László
2011. 07. 17. 15:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Haaretz (haaretz.com)

Izrael megtette az első lépést a fasizmus felé – írja a Haaretz baloldali napilapban megjelent véleménycikkében Bradley Burston, amerikai születésű izraeli publicista, a lap egyik vezető szerkesztője. Az újságíró szerint a bojkott-törvény elfogadásával a zsidó állam visszafordíthatatlanul elindult lefelé a lejtőn.

„A fasizálódás halk hangjai” – ezzel a címmel jelent meg az írás a Haaretz weboldalán. Burston szerint július 11-én, a napon, melyen elfogadták a bojkott-ellenes törvényt, „Izrael állam történelme komoly fordulóponthoz érkezett”. Ha a Legfelsőbb Bíróság nem sújt le a rendelkezésre, az országban „bármi megtörténhet, főként a demokráciával”. „Eljött az idő. Innen már csupán egy út vezet: lefelé” – írja a publicista. „Lehetséges, hogy elsőre nem tűnik túl borzalmasnak a rendelkezés – fogalmaz. – Éppen ezért működik. A háborúk, fegyverek és katonák közt felnőtt izraeliek egyes csoportjai bizonyára örülnek majd a csendnek, amit a törvény elhoz”. „A fasizmus eleinte csöndes, vannak rosszabb és jobb napjai – érvel Burston. – A hétfő az elképzelhető napok legjobbika volt”.

A rendelkezés nem helyezi törvényen kívül az izraeli termékek elleni tiltakozó akciókat, ugyanakkor lehetőséget nyújt a „károsítottaknak” a bojkottot hirdetők, támogatók és benne résztvevők ellen kártérítési követelés benyújtására. Az elszenvedett kárt nem kell bizonyítani. A törvény szövegezése kifejezetten homályos, így „bojkott” lehet gyakorlatilag bármi, ami „Izrael-ellenes”. Izraeli terméknek számít ezen felül bármi, ami a kérdéses jogi helyzetű telepeken készült Zeev Elkin, a törvényt előterjesztő Likud-képviselő úgy fogalmazott, az intézkedésre azért volt szükség, mivel az az „abszurd helyzet alakult ki, hogy egyre több támadás irányul ellenünk az országon belülről”.

„Ez a törvény megrövidíti a politikai véleményszabadságot Izraelben, mégpedig több módon. Egyrészt végrehajtó hatalmat ad az állampolgárok kezébe, mivel lehetőséget ad rá, hogy bármilyen vélt vagy valós sérelem esetén pert indítsanak polgártársaik ellen. A rendelkezés ezen felül elmossa a határt Izrael és a telepek között, és megfojtja a megszállt területek kérdése körüli vitát, mely évtizedek óta a legfontosabb téma a közbeszédben. Végül a törvény megnyitja az utat a baloldali szervezetek elhallgattatásához, hiszen sorozatos, költséges perekkel ezeket könnyű ellehetetleníteni – szól Burston négy pontos vádirata a törvény ellen. – És ez még csak a kezdet” – figyelmeztet.

Reuters (reuters.com)

Több száz fős katonai kontingens masírozott a San Diego-i melegfelvonuláson – írja a Reuters. A szolgálat tagjai hamarosan hivatásukban is nyíltan vállalhatják hovatartozásukat, a jelentés szerint ez adott lendületet a parádén való részvételüknek.

Természetesen katonák már korábban is vettek részt melegfelvonuláson, olyan azonban, hogy jelvényeiket és hivatásukat nyíltan vállalva tették ezt, még nem történt. A körülbelül 250 fős csoport egyelőre civil ruhában – szürke és zöld pólóban, sokan csapattestük jelvényeit viselve – jelent meg a parádén, jövőre azonban, ha az őket diszkrimináló rendelkezéseket feloldják, sokan egyenruhában tervezik a részvételt. „Egy barátom három napja tért vissza Afganisztánból, és amikor hallott az eseményről, azt mondta: úgy akarok felvonulni, ahogy odaát szolgáltam a hazámat” – magyarázza Will Rodriguez-Kennedy, a Haditengerészet tizedese.

A résztvevők közt aktív tisztek, veteránok, családtagok és heteroszexuális támogatók is voltak. A szervező elmondása szerint meleg katonák sosem részesültek még ilyen fogadtatásban. „Akárhová mentünk, felállva tapsoltak az emberek – meséli Sean Sala, aki hat év szolgálat után júniusban hagyta ott a sereget. – Édesanyám, aki az oldalamon sétált, zokogott a boldogságtól”.

A meleg katonák az érvényben lévő rendelkezés szerint nem vallhatják be hovatartozásukat, amíg azonban hallgatnak preferenciájukról, minden gond nélkül szolgálhatnak a seregben. Obama elnök decemberben aláírta a diszkrimináló gyakorlatot megszüntető törvényt, a rendelkezés azonban nem szabott határidőt annak gyakorlatba ültetésére. Katonai források szerint azonban a Pentagon heteken belül bejelenti, visszavonja a „Ne szólj szám, nem fáj fejem” néven ismert szabályozást.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.