Az internet segítségével terjesztett radikalizálódás elleni fellépésre és a fegyvertartás szigorúbb ellenőrzésére is rendelkezik már szabályozással, tervekkel az Európai Unió, de kiemelt figyelmet kell fordítani ezek betartására – jelentette ki az Európai Bizottság szóvivője. Michele Cercone különösen arra a bizottsági javaslatcsomagra hívta fel a figyelmet, amely a belső biztonság terén kezdeményezett intézkedéseket. A több évre szóló jogalkotási program egyebek között a tagországok közti szakértői hálózat létrehozását tartalmazza, valamint a civil társadalom támogatását „az erőszakos szélsőséges propaganda napvilágra hozása, lefordítása és megcáfolása érdekében”.
Cercone sürgette, hogy a tagországok mielőbb hagyják jóvá a fegyverekkel és a házilagos készítésű robbanószerekkel kapcsolatos európai bizottsági javaslatokat, beleértve a fegyvereladásokra vonatkozó szabályozás további szigorítását, továbbá egyes kémiai anyagok vásárlásának megnehezítését. A testület ez utóbbira vonatkozóan új javaslatokat is tett tavaly év végén a tagországoknak, de azok megvitatása az uniós intézményekben még nem fejeződött be. Szintén nem született még meg az egyezség a fegyvereladások azonosítását és nyomon követését szigorító elképzelésről.
Vizsgáljuk a segítségnyújtás lehetőségét
Az Európai Bizottságnál hétfőn délben egyperces néma felállással emlékeztek a norvégiai támadások áldozataira. Az Európa Tanács strasbourgi központjában szintén egyperces ünnepélyes szünetet tartottak, és a norvég zászlót félárbocra eresztették.
Martonyi János külügyminisztert mélyen megrendítette a norvégiai kettős merénylet, és táviratban fejezte ki részvétét norvég kollégájának, Jonas Gahr Störének. A magyar kormány vasárnap részvétét nyilvánította az elhunytak hozzátartozóinak, és vizsgálja, hogy milyen módon tud segítséget nyújtani a Norvégiában történt tragédia után.
Zapatero: Nem lehet úgy tenni, mintha mi sem történt volna
A spanyol kormányfő felszólította hétfőn az Európai Unió vezetőit, hogy mozgósítsanak a fanatizmus és az idegengyűlölet ellen, és úgy vélekedett, hogy egy „demokratikus megerősítő aktus” alkalmas helyszíne Oslo lehetne. José Luis Rodríguez Zapatero londoni sajtótájékoztatón kijelentette, hogy nemcsak a nemzetközi biztonsági együttműködés területén van szükség a válaszra, hanem politikai síkon is, főszerepben a 27-ek állam- és kormányfőivel. „Az Európai Uniónak magához kell ragadnia a kezdeményezést… Európa nem tehet úgy, mintha semmi sem történt volna” – mondta.
Az orosz lapok kommentárjaikban arra hívták fel a figyelmet, hogy Európában az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani az egyre inkább előretörő szélsőjobboldalra, és a multikulturális toleranciának is vannak veszélyei. A Rosszijszkaja Gazeta című lap – több más orosz újsággal összhangban – úgy véli: most már az sem kétséges, hogy Nyugat-Európa multikulturális fejlődési modelljére végleg keresztet lehet vetni.
Szükséges a bevándorlás felülvizsgálata
A norvégiai kettős merénylet elkövetésével gyanúsított Anders Behring Breiviket a rendőrség szélsőjobboldali kapcsolatokkal rendelkező „keresztény fundamentalistaként” írta le. Az ügyben az európai jobboldali pártok is megszólaltak. A Jobbik elnöke emberiség ellenes bűncselekménynek minősítette a pénteken Norvégiában történt „mészárlást”. „Ami ott történt, az emberiség ellenes bűncselekmény volt, és reméljük ez a folyamat európai összefogással megállítható” – hangsúlyozta Vona Gábor, hozzátéve ugyanakkor, hogy a Jobbik „természetesen” továbbra is fenntartja az európai bevándorlás felülvizsgálatának szükségességét.
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) alelnöke, Norbert Hofer arra kért mindenkit, hogy ne akarja „politikai aprópénzre váltani ezt a tragédiát”. Az FPÖ világnézettől függetlenül minden felelős politikust arra kér, hogy a gyűlölet, az erőszak és a szélsőségesség ellen foglaljon állást.
Kíméletlen büntetés kell
A francia Nemzeti Front (FN) a Mozgalom a Rasszizmus ellen és a Népek Barátságáért (MRAP) nevű jogvédő szervezetet vette tűz alá. A MRAP szerint „a populista és szélsőjobboldali pártokat egész Európában… súlyos felelősség terheli a romboló légkörért, amely az egész kontinensre rátelepedik”. A szervezet az FN-t, a Svéd Demokratákat, a Dán Néppártot, a magyar Jobbikot és a holland Szabadságpárt vezetőjét, a hírhedt Geert Wilderst is megnevezte. Marine Le Pen, az FN vezetője a párt honlapján a következő választ adta az MRAP-nak: „A Nemzeti Frontnak egészen nyilvánvalóan semmi köze nincs a norvég mészárláshoz, amely egy, a lelki egyensúlyából kibillent egyén tette volt, akit kíméletlenül meg kell büntetni.”
A Svéd Demokraták vezetője, Jimmie Akesson „a teljes demokratikus társadalom elleni támadásként” értékelte a norvégiai mészárlást. Sören Espersen, a jobboldali populista Dán Néppárt egyik parlamenti képviselője pártja nevében elutasított minden olyan tömörülést, amely a demokráciát félretolva erőszakra szólít fel.
Ez nem ok az erőszakra
A Vlaams Belang nevű belga formáció világossá tette, hogy ellenzi a multikulturális társadalom gondolatát, ez azonban nem ad okot az erőszakra való felhívásra. A Vlaams Belang leszögezte: a mészárlásra nincs bocsánat. Az iszlámellenességéről közismert Geert Wilders holland politikus részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, és honlapján közölte: pártja, a Hollandiában harmadik legerősebb politikai erőt jelentő Szabadságpárt undorodik mindattól, amit Breivik vall és amit tett.
Fotók: Reuters
„A Norvégiában történt vérfürdőben nem játszott szerepet a multikulturalizmus. Ebben az esetben egy, a lelki egyensúlyából kibillent egyénről van szó. Az efféle akciók csak rontanak a helyzeten, ahelyett, hogy olyan feltételeket teremtenének, amelyekkel a problémák megragadhatók és megoldhatók lennének” – jelentette ki Roberto Calderoli olasz miniszter, a jobboldali-populista Északi Liga meghatározó politikusa.
Többet nem lép kapcsolatba vele
A norvégiai kettős merénylet elkövetésével gyanúsított Anders Behring Breivik apja bezárkózott a dél-franciaországi Cournanelben lévő villájába, ahol második feleségével él csendőri védelem alatt – közölte az AFP francia hírügynökség tudósítója. Antoine Leroy carcassone-i ügyész elmondta, hogy a csendőrök vasárnap óta vannak ott – megelőző célzattal – Jens Breivik házánál. „Semmi jele sincs annak, hogy a legkisebb veszély is fenyegetné az urat, ez csak óvintézkedés – tette hozzá. – Voltak híresztelések házkutatásról, de ez teljes tévedés, semmilyen igazságügyi eljárás nem folyik Cournanelben.” Mint mondta, idegenlégiósokat csak azért lehetett látni vasárnap a villa előtt, mert egyikük tolmácsként működött közre. A csendőrök arra számítanak, hogy hosszú ideig lesznek a nyugodt, 600 lelkes faluban álló ház körül.
A Verdens Gang című norvég lap vasárnapi számában megjelent interjúban Jens Breivik azt mondta, sokkolták a történtek. A nyugdíjas egykori diplomata több mint 15 éve nem látta fiát, és az interneten olvasott lapokból értesült arról, hogy a fiú beismerte az Oslóban és Utoya szigetén elkövetett, a legfrissebb közlés szerint összesen 76 ember halálát okozó merényleteket. Jens Breivik azóta nem beszél, dacára a ház előtt várakozó újságírók kéréseinek, akik még reménykedtek valamilyen nyilatkozatban. Később mégis engedett a norvég TV2 csatornának, és azt mondta: jobb lett volna, ha a fia magát öli meg. „Azt gondolom, hogy végül is azt kellett volna tennie, hogy inkább öngyilkos lesz, semmint hogy megöl ennyi embert” – mondta. „Többet soha nem fog kapcsolatba lépni vele” – tette hozzá.
(MTI)
origo.hu
Itt hallgathatja meg Orbán Viktor parlamenti szezonnyitó beszédét - videó
