A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által az unió soros elnökségi időszakban végzett tevékenységről és az elért eredményekről Fellegi Tamás miniszter, Nyitrai Zsolt infokommunikációért és Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár, valamint Kovács Tamás Iván európai uniós ügyekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár számolt be.
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a tárca közleménye szerint emlékeztetett arra, hogy a magyar soros uniós elnökség fél éve során számos olyan kihívás jelentkezett – az euró válsága, a japán katasztrófa, az izlandi vulkánkitörés vagy az észak-afrikai társadalmi változássorozat –, amelyek különösen az energiaügyek és a kohéziós politika témaköreinek a megvitatását befolyásolták. A magyar uniós elnökség a legtöbb nyitott kérdésben kompromisszumot vagy konszenzushoz közeli állapotot ért el, és hatékonyan segítette az új uniós együttműködések beindítását is – értékelte a tárca vezetője.
Kiemelkedő siker
Fellegi Tamás kiemelte, hogy a magyar elnökségnek első ízben sikerült tető alá hoznia a kohéziós politika jövőjére vonatkozó, a tagállamok együttes kötelezettségvállalásait tartalmazó megállapodást. A másik fontos dokumentum, a Területi agenda 2020 elfogadásával nemcsak a területfejlesztés új alapjait fektették le, hanem valamennyi uniós politika számára közös vezérelvet is meghatároztak. Arról is döntés született, hogy a hatékony kohéziós politika érdekében rugalmasságot kell biztosítani a tagállamok és a régiók számára, ugyanakkor eredményorientáltabbá kell tenni a szakpolitikát.
Fellegi Tamás értékelése szerint az energetika területén kiemelkedő siker, hogy a hazai és nemzetközi ellátásbiztonság szempontjából meghatározó egységes energiapiac megteremtése és az energiaszigetek megszüntetése érdekében döntő jelentőségű lépéseket tettek.
Magyarország az uniós klímapolitikai célkitűzésekhez szorosan illeszkedő soros elnökségi program kialakítására törekedett. Sikerült megfelelő irányba befolyásolni a nemzetközi tárgyalási folyamatokat, és meghatározni a cancúni megállapodás által kijelölt feladatokat, majd ütemezni azok végrehajtását – mondta Fellegi Tamás. Arról is beszámolt, hogy az elnökség alatt előmozdították a dekarbonizációs útitervvel kapcsolatos tárgyalásokat, és a júniusi bonni ENSZ-ülésszakon a soros magyar elnökség rendkívüli erőfeszítéseket tett a kiotói kvótavagyon megőrzéséért.
Beszállni a versenybe
A közlemény szerint Nyitrai Zsolt infokommunikációért felelős államtitkár arról tájékoztatott, hogy a távközlési szakterületen az információbiztonság és -védelem, a digitális bizalom helyreállítása és a digitális bűnözés megelőzése állt az elnökségi program középpontjában. Az előrelépés ezekben a témákban több aktuális hackertámadás és informatikai káreset miatt is sürgetővé vált – emlékeztetett. A digitális menetrend és a spektrumpolitika területén is sikerült elérni a kitűzött célokat, és így hozzájárulni ahhoz, hogy Európa számára rendelkezésre álljanak azok a nélkülözhetetlen eszközök, amelyek segítségével versenybe szállhat a globális távközlési színtéren.
Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár a közlekedéspolitika területén két stratégiai jelentőségű témát emelt ki: a 2010–2020. évi közlekedéspolitikát meghatározó fehér könyvet és a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) felülvizsgálatát. A tárgyalt dokumentumok adják az alapját az Európai Unió jövőbeni gazdaságirányítási rendszerét meghatározó elképzeléseknek. A közlekedési fehér könyvről lezajlott vita után a legfontosabb és legsürgősebb feladatok között szerepel az európai közlekedési kutatási és innovációs politika megerősítése, a közlekedési hálózatok hatékony összekapcsolása, az egységes európai közlekedési térség befejezése, továbbá új finanszírozási keretek kifejlesztése a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez és fenntartásához.
Megváltozott a viszony
Völner Pál arról is beszámolt, hogy a Budapest nyilatkozat elfogadásával megteremtődött a jelentős költségcsökkenést eredményező funkcionális légtérblokkok létrehozásának lehetősége, és hogy sikerült megállapodást elérni a külső költségek szempontjából szintén igen kedvező belvízi hajózásról. Nagy sikernek értékelte azt is, hogy egy több mint két éven keresztül húzódó tárgyalássorozatot zártak le eredményesen a nehéz tehergépjárművek infrastruktúra-használati díjairól szóló („Eurovignette”) irányelv módosításáról.
Kovács Tamás Iván beszámolt arról, hogy az elnökségi időszak alatt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kilenc miniszteri tanácsülés, öt informális miniszteri találkozó, 22 vezetői szintű konferencia és rendezvény, 12 informális trialógus, valamint 183 tanácsi munkacsoportülés szervezésében működött közre. A helyettes államtitkár szerint a magyar elnökség egyik legnagyobb sikere, hogy alapjaiban változtatta meg az Európai Unió vezetőivel való viszonyt, ami a jövőben jelentősen megkönnyíti Magyarország helyzetét a nemzetközi tárgyalásokon.
(MTI)
origo.hu
Fontos uniós vezetőt fogadott Orbán Viktor
