A hetilap cikke felidézi, hogy a HírTV kiderítette: a Szilvásy–Galambos–Laborc-történet negyedik, arcát eltakaró gyanúsítottja egy olyan, orosz családtagokkal rendelkező biztonságtechnikai vállalkozó, aki a tavaly milliárdos adócsaláson és pénzmosáson kapott Eclipse Zrt.-hez is ezer szállal kötődik. A sajtó ezután könnyedén felfedte a csuklyás ember, azaz Püski László, illetve a családi cégeként ismert Zömök Kft. kilétét – ám, mint arra a lap felhívja a figyelmet, mivel az idősebb Püski és fia között nincs névbeli különbség, összekeveredtek a róluk szóló információk.
A csütörtökön megjelenő Heti Válaszból világossá válik: az Eclipse-ügy és a mostani kémbotrány gyanúsítottja egyaránt az 1958-ban született Püski László, nem pedig az 1982-es „évjáratú„ fiú. (Ez csak azért érdemel említést, mert a nyilvánosságban elterjedt, hogy a gyanúsított édesanyja orosz. A valóságban ez nincs így – idősebb Püskinek a felesége származik a volt Szovjetunióból.) Noha papíron 2005 óta az ifjabbik Püski tulajdonolja a Zömök Kft.-t, fontosabb, hogy a társaságot – hasonlóan az Eclipse-hez – az apa alapította, és ő tette többmilliárdos forgalmú biztonságtechnikai vállalkozássá.
A Zömök-stábot a Heti Válasz már az Eclipse-nyomozás tavalyi indulásakor nemzetbiztonsági kockázatként azonosította, lévén hogy az idősebb Püski a kijevi Repülőmérnöki Egyetemen végzett, feleséget is az ex-Szovjetunióból választott, és a cégben társtulajdonos Varga Rezsőné szintén orosz anyanyelvű. Forrásaik hangsúlyozzák: Püski hosszú évek óta bizalmas viszonyt ápol a magyar titkosszolgálatok alapembereivel, köztük a Medgyessy Péter által kinevezett Galambos Lajossal. A volt főigazgató Zömökékhez fűződő kapcsolatát bizonyítja, hogy az iWiW közösségi portálon a Galambos és a Püski család tagjai egykor oda-vissza bejelölték egymást (egészen a gyermekek szintjéig).
A lap szerint ennél súlyosabb véteknek tűnik, hogy Galambos 2007-ben az NBH-hoz is bevitte Püskiéket – afféle külsős humánerő-átvilágítónak (ami már önmagában szakmai skandalum). A Heti Válasznak nyilatkozó egyik érintett bevallása szerint a Zömök-csapat feladata az volt, hogy poligráfos hazugságvizsgálatokkal szűrje ki, milyen útvonalon szivárognak titkosszolgálati információk a Fideszhez. A nemzetbiztonsági vezetőknek ugyanis paranoiával határos meggyőződésük volt, hogy az akkori ellenzék sokszor naprakészebb bizalmas ügyekben, mint maga a kormányzat. Ezt az úgynevezett „veszélyt” elhárítandó lépett szövetségre (a területet felügyelő miniszter, Szilvásy György nyomására) az NBH és az orosz érdekektől sem mentes Zömök.
A Heti Válasz úgy tudja: már az előző ciklusban elérte az ügyészi szervek ingerküszöbét a fenti NBH–Zömök-eset, titkos nyomozás is folyt a témában, ám végül fektették a balhét. Nem utolsósorban azért, mert a gyanú szerint a Galambos-utód Laborc Sándor (bűnpártoló módon) nem vett részt az ügy felgöngyölítésében. Miért kerülhetett most mégis elő a kémregény? Galambos Lajos nyomozati alku keretében tehetett önmagára – és Szilvásyra – nézve terhelő vallomást. Ami biztos: a volt főigazgatónál eredetileg hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt tartottak házkutatást (mivel az Egymásért nevű csempészalapítványt létrehozó Jakubinyi Róbertet az ő pénztárnokaként azonosították). Végül mégsem pénzügyi machinációkkal, hanem kémkedéssel gyanúsították meg Galambost, majd közvetlenül ezután dőlt el a Szilvásy- és a Laborc-dominó.
(Heti Válasz)
origo.hu
Diákhitel-korrupció: újabb büntetőeljárás miatt is kikérhetik Magyar Péter mentelmi jogát az EP-től?
