Prága egyik legfőbb célja, hogy a visegrádi országok – Szlovákia, Lengyelország, Magyarország és Csehország – erősítsék közös érdekérvényesítésüket az Európai Unióban – vázolta a külügyminisztériumi igazgató az Innovatív Visegrád című cseh program bemutatására rendezett sajtótájékoztatón. Cistecky elmondta, hogy a régiók gazdasági és szociális különbségeinek mérsékléséhez kulcsfontosságúnak tartják az Európai Unió kohéziós politikájának megőrzését. Külpolitikai szempontból a Nyugat-Balkán európai integrációját és a keleti partnerség megerősítését emelte ki. Az európai szomszédságpolitikával kapcsolatban a V4-nek „különösen erős jelzéseket kell adnia” az EU régi tagállamainak, hogy van értelme támogatni a térség országainak csatlakozási törekvéseit, és érdemes befektetni a régióban – tette hozzá Cistecky.
A cseh elnökség javasolni fogja továbbá, hogy hozzanak létre egy regionális témákkal, a térség ügyeivel foglalkozó „visegrádi agytrösztöt”, amely egyebek között hasznos elemzésekkel szolgálna a tagállamok államigazgatása számára. Prága kihívásként tekint az energiabiztonság és az energetika kérdésére is, amely mindegyik visegrádi tagállamnak kiemelkedően fontos – mondta az MTI-nek Helena Bambasová budapesti cseh nagykövet. „Az energiapolitika az a terület, ahol csapatként dolgozhatunk, és erőink egyesítésével képviselhetjük közös érdekeinket az Európai Unióban” – tette hozzá.
A visegrádi csoport valódi hatékonyságát firtató kérdésre Bambasová hangsúlyozta, hogy húsz éve tartó folyamatról van szó, amelynek résztvevőit eredetileg az európai és az euroatlanti integráció megvalósításának vágya kovácsolt össze. A nagykövet szerint bár a visegrádi államok több vonatkozásban egymás vetélytársai, mára belátták, hogy az együttműködés sokszor hasznosabb a versengésnél. Helena Bambasová úgy véli, hogy a tagállamok egyes kérdésekben képesek felülemelkedni nemzeti érdekeiken. A V4 korábban felmerült bővítésével kapcsolatban a nagykövet úgy fogalmazott: Csehország hatékonynak tartja a csoport jelenlegi négyes felállását, más országokkal legfeljebb alkalmi együttműködést lát célravezetőnek.
A rendszerváltás óta sok változás ment végbe a nemzetközi kapcsolatokban, de a visegrádi együttműködés olyan védjeggyé vált, amelyet sokan irigyelnek – mondta Prőhle Gergely helyettes külügyi államtitkár, hozzátéve, nem véletlen, hogy több ország jelezte csatlakozási szándékát. Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország támogatja az innovációt, megújítást és nyitást előtérbe helyező cseh V4-elnökségi programot. A visegrádi csoport Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország intézményesített együttműködéseként jött létre 1991. február 15-én azzal a céllal, hogy segítse a kelet-közép-európai térség három rendszerváltó országának euroatlanti integrációját. Az együttműködés alapjait rögzítő visegrádi nyilatkozatot Antall József magyar kormányfő, Václav Havel csehszlovák államfő és Lech Walesa lengyel elnök írta alá. Az együttműködést a rotációs alapon évente változó soros elnökség koordinálja. Csehszlovákia kettéválásával, a Cseh Köztársaság és Szlovákia megalakulásával négytagúvá vált a V4 elnevezésű szerveződés.
A négy ország európai uniós és NATO-csatlakozásával a visegrádi csoport új célokat határozott meg. Hosszú távú együttműködést kíván kialakítani a felzárkózást segítő strukturális és kohéziós alapok ügyében, a közös agrárpolitika, a kül- és biztonságpolitika kérdéseiben, a schengeni határőrizeti rendszer működtetésében és a transzatlanti kapcsolatok erősítésében. A visegrádi együttműködés elnevezése arra a történelmi 1335-ös találkozóra utal, amelyen a visegrádi királyi palotában a magyar, a cseh és a lengyel uralkodó politikai és kereskedelmi célú stratégiai döntéseket hozott a régió szerepének erősítésére.
(MTI)
origo.hu
Magyar Péter mutyis szerződései: az MFB a KEHI vizsgálat után kirúgta a baloldali politikust
