A miniszter elmondta: célként határozták meg, hogy a kormányváltás után feltárt mintegy 2000 milliárd forint fejlesztési forrást stratégiai gondolkodás mentén, koncentráltan használja fel az ország, és érvényesüljenek a gazdaságpolitikai célok, a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés, az ország versenyképességének javulása.
A fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításának eredményei között említette, hogy az Új Széchenyi-tervben meghirdetett pályázatokra márciustól, az első két és fél hónapban már mintegy kétezer pályázat érkezett, 1600 mikro-, kis- és középvállalkozásoktól.
A fejlesztési miniszter beszámolójában kitért arra, hogy az Európai Unió Magyarországgal szemben több eljárást is indított, jellemzően a 2007–2009 ősze közötti időszakra vonatkozó forrásfelhasználás ügyében, amelyek többnyire közbeszerzési és monitoring eljárási szabálytalanságokat, illetve nem megfelelő forráskihelyezést érintenek.
Kérdésre válaszolva Fellegi Tamás elmondta, hogy a metróépítés uniós finanszírozásában közbeszerzési szabálytalanság miatt 65 milliárd forint sorsa bizonytalan, erről egyeztetnek az Európai Unióval.
A miniszter tájékoztatása szerint a tárca befejezte a nemzeti vagyonpolitikai irányelvek elkészítését, az egyeztetést követően kormány elé, majd ősszel a parlament elé viszik az előterjesztést. Jelezte, hogy ebben a nemzeti vagyon részének tekintik az önkormányzati vagyont.
Bóka István, a Fidesz képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2014 utáni fejlesztési ciklusban a Balatonra érdemes lenne külön operatív programot kidolgozni, vagy egy ágazati operatív programban önállóan szerepeljen a balatoni térség fejlesztése, amely jelenleg több régiót is érint.
Hegedűs Lórántné, a Jobbik képviselője hozzászólásában úgy vélekedett, hogy a nemzeti vagyonkezelőnél a korábbi időszakban feltűnő értékaránytalanság mellett „eltapsolták” az állami vagyont, és az elszámoltatás lassú.
Erre reagálva Fellegi Tamás elmondta: a nemzeti vagyonkezelő elszámoltatása nem tartozik a tárca hatáskörébe, viszont az átvilágítás igen, és ennek eredményeként már juttattak el anyagot az illetékesekhez, köztük a Kehihez, az Állami Számvevőszékhez, illetve az elszámoltatási biztoshoz.
Szűcs Lajos fideszes képviselő hozzászólásában rámutatott arra, hogy az európai uniós források felhasználásának szabályai a Közép-magyarországi régiót hátrányosan érintik a többi magyar régióval szemben a főváros fejlettségi szintje miatt.
Fellegi Tamás válaszában elmondta: összeurópai problémaként jelenik meg az utóbbi időben, hogy a fővárosok magasabb fejlettségi szintje visszaveti a környezetének fejlesztési lehetőségét. Ezt a jelenlegi uniós szabályok szerint nem lehet orvosolni.
(MTI)
origo.hu
Gyorsabb vasúti közlekedés Budapest és Bécs között
