A Bank of America–Merrill Lynch bankcsoport londoni befektetési és kutatási részlegének – BofA Merrill Lynch Global Research – szerdai elemzése szerint sem Harry Reid szenátusi demokrata vezető, sem John Boehner republikánus képviselőházi elnök külön-külön kidolgozott tervei nem lesznek elégségesek a hitelminősítőknek, amelyek legalább négyezer milliárd dollárnyi kiadáslefaragást eredményező, hosszú távú reformokat szeretnének látni. A ház előrejelzése szerint ha az adósságlimit emelésének elmaradása miatt az Egyesült Államok törlesztési hátralékba kerül, a Fitch Ratings hitelminősítő augusztus közepén a jelenlegi „AAA”-ról „RD”-re (korlátozottan nem törlesztő) rontja az amerikai szuverén adósosztályzatot.
Nem haboznak
Egy másik nagy hitelminősítő, a Standard & Poor’s már maga is jelezte, hogy ha az amerikai kormány „akármilyen rövid időre” elmarad piaci adósságának törlesztésével, az azt eredményezheti, hogy a cég a hosszú és a rövid lejáratú amerikai államadósságra egyaránt „SD” – szelektív nem teljesítő – besorolást ad, vagyis gyakorlatilag fizetésképtelennek minősíti az Egyesült Államok kormányát.
A Standard & Poor’s és a Moody’s Investors Service e hónap közepén leminősítést valószínűsítő negatív megfigyelés alá vette az Egyesült Államok lehetséges legjobb, „AAA” – illetve a Moody’s besorolási módszertanában „Aaa”-val jelölt – adósosztályzatait.
A Fitch Ratings a világ vezető szuverén adósainak kilátásairól összeállított, minap Londonban kiadott átfogó helyzetértékelésében ugyanezt arra az esetre helyezte kilátásba, ha az augusztus 2-ai határidőig nem jön létre egyezség az államadósság-plafon megemeléséről. A BofA Merrill Lynch Global Research szerdai londoni elemzése szerint sem Harry Reid szenátusi demokrata vezető, sem John Boehner republikánus képviselőházi elnök eddig előterjesztett, külön-külön kidolgozott tervei nem lesznek elégségesek a hitelminősítőknek, amelyek legalább négyezer milliárd dollárnyi kiadáslefaragást eredményező hosszú távú reformokat szeretnének látni. A ház szerint Boehner terve „szinte bizonyosan” amerikai osztályzatrontáshoz vezetne egy vagy több hitelminősítő részéről, de az általános vélekedéssel szemben Reid elképzelései sem kezelik a hitelminősítők legfőbb aggályait, mivel nem javítanák a hosszú távú államháztartási deficitpályát.
Az Egyesült Államok törlesztésképtelenné válásával kapcsolatos piaci aggodalmak szerdán már megjelentek a kockázati árazásokban is. Az amerikai államadósság törlesztési kockázatára köthető határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díjszabása a szerdai londoni kereskedésben 62 bázispont – tízmillió dollár amerikai államadósság után 62 ezer dollár – volt, hozzávetőleg tíz bázisponttal magasabb az elmúlt hónapok tipikus amerikai CDS-szintjeinél. Ez a CDS-díjszabás is azonban csak a korábbi amerikai kockázati árazásokhoz képest tűnik magasnak.
A súlyos adósságválsággal küszködő Görögország CDS-árazása a szerdai londoni kereskedésben például 1680 bázispont – tízmillió euró görög államadósságra 1,68 millió euró – közelében járt, ami a CMA DataVision londoni piaci adatszolgáltató számítási modellje szerint azt jelzi, hogy a piac 76 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Görögország mint szuverén adós törlesztésképtelenné válását az irányadó ötéves távlatban. A jelenlegi amerikai CDS-árazás is még csak 5,3 százalékos halmozott távlati törlesztésleállási esély árazásának felel meg.
Egy ország rágja a körmét
Az amerikaiak túlnyomórészt aggódnak az amerikai adósságválság miatt, és többségük egy olyan megoldást támogatna, amelyet Obama elnök javasolt, és egyaránt tartalmaz kiadáscsökkentést és bevételnövelést, továbbá az adósságplafon megemelését – közölte egy 600 amerikai felnőtt megkérdezésével készült felmérés eredményeit szerdán a Reuters és az Ipsos. Az adósságplafon-válság miatt a sokszor érdektelenséget mutató amerikai lakosság jobban figyel a washingtoni eseményekre: a megkérdezettek 83 százaléka válaszolt úgy, hogy valamennyire vagy nagyon aggódik az augusztus 2-i esetleges államcsőd miatt.
A felmérés szerint az amerikaiak 56 százaléka támogatna egy olyan megoldást, amelyben egyaránt van adóemelés és kiadáscsökkentés. A megkérdezettek 19 százaléka a republikánusok által javasolt eljárást, kizárólag kiadáscsökkentést, míg 12 százalékuk kizárólag adóemelést látna szívesen. A Reuters és az Ipsos közös felmérése alapján a megkérdezett amerikaiak 31 százaléka látja úgy, hogy a politikai patthelyzetért a republikánus képviselők felelősek; 21 százalékuk Obama elnököt, míg 9 százalékuk a demokrata képviselőket vádolja. Ennek megfelelően a megkérdezettek 29 százaléka látta úgy, hogy a tárgyalások során a republikánus oldalnak kellene a többet engednie, negyedük szerint az elnöknek, míg 20 százalékuk szerint a demokratáknak.
Versenyt futnak az idővel
A jövő évi választások szempontjából kulcsfontosságú, magukat nem elkötelezett választóként megnevező válaszolók 29 százaléka látta úgy, hogy Obama elnöknek, míg csupán 13 százalékuk szerint a republikánus képviselőknek kellene többet engedniük. Az Egyesült Államokban továbbra is harcolnak az idővel a politikusok, hogy az augusztus 2-i határidő előtt döntés szülessen az amerikai adósságplafon emeléséről. Az amerikai pénzügyminiszter korábbi tájékoztatása szerint a kincstárban augusztus 2-ig állnak rendelkezésre a megfelelő források a kiadások finanszírozására. A kormánynak augusztus 3-án kell jelentősebb összeget kifizetnie, többek között az idősebb lakosok, háborús veteránok és rokkantak szociális juttatásait. Az újabb adósság felhalmozására a 14,3 ezer milliárd dolláros adósságplafon jelent akadályt, amelynek emeléséről – a politikai erőviszonyok alapján – csupán a pártok megegyezése esetében van lehetőség.
(MTI)
origo.hu
Mi történt, miután Magyar Péter ellopta egy szemtanú mobiltelefonját?
