Mint közölte, augusztusban lezárul a Magyarország negyedik középtávú fogyasztóvédelmi politikájáról szóló konzultáció, a stratégia őszre elkészül, ahogy a fogyasztóvédelmi törvény tervezete is. Mint mondta, a stratégiában erősítik a piacfelügyeletet, a fogyasztókat helyezik a jogi szabályozás középpontjába, kibővítik a hatósági jogalkalmazás eszköztárát, és jobban kívánnak élni a hatósági ajánlás eszközével.
A miniszter szerint a 2010 közepétől indult gazdaságpolitikai fordulat keretében megszilárdították a fogyasztóvédelem két „védővonalát”. Az első „védővonal” a gazdaságpolitika, annak fogyasztásra, reálkeresetekre gyakorolt hatása, a második az alkotmányba beépített adósságfék, a harmadik a fogyasztóvédelmi politika – közölte azzal, hogy ha a gazdaságpolitika nem védi a fogyasztók vásárlóerejét, vagy elfut az adósság, akkor nehéz ezt működtetni. Hozzátette: az első két védővonalat megszilárdították, e harmadikra tudnak koncentrálni.
Simon Gábor (MSZP), a bizottság elnöke az ülésen egyebek közt azt javasolta, hogy a pályázatoknál ismerjék el önerőként az önkéntes munkát, illetve fontolják meg a magáncsőd intézményének bevezetését.
Ertsey Katalin (LMP) jelezte, pártja plázastopról készült előterjesztése a helyi piacok védelmében jött létre. Szerinte a Fogyasztóvédelmi Tanács működésének tervezett átalakítása része az Országos Érdekegyeztető Tanács átalakításával kapcsolatos negatív folyamatnak. Beszélt arról is, hogy a devizahiteles mentőcsomag a bankoknak nyújtott túlzott védelmet.
Selmeczi Gabriella (Fidesz) azt szorgalmazta hogy a fogyasztóvédelemhez kapcsolódó szankciórendszer egészét vizsgálják felül.
Zsigó Robert (Fidesz), a bizottság alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az állampolgárok pénzügyi ismereteit kell növelni.
Matolcsy György a felvetésekre válaszul egyebek közt arról beszélt, hogy érdemes lenne a magáncsőd intézményét bevezetni, és ha a csőd-, felszámolási eljárás átalakításával össze tudják hangolni, akkor ez a fogyasztóvédelmi nemzeti stratégia része is lehet, de az intézmény bevezetése pénzügyi oldalról is jogos felvetés. Közölte: el tudná képzelni azt is, hogy az önkéntes munkát beszámítják a pályázatoknál.
A plázastoppal kapcsolatban annyit mondott: központilag kell meghatározni, hogy Magyarországon a nagy áruházláncok terjedése hol álljon meg, e területen a „fékre”, a helyi piacok ösztönzésénél a „gázra” szeretne lépni a kormány.
A Fogyasztóvédelmi Tanács átalakításáról szólva megjegyezte, a stratégiával összefüggésben az ősszel változtatnak a működésén, a cél, hogy a háromoldalú rendszer sokoldalúvá alakításával az információk, a visszajelzések a lehető legszélesebb körben megforduljanak.
Emelni kell ezt az adót
A nemzetgazdasági miniszter a dohánytermékek jövedéki adójának emeléséről annyit mondott, hogy az adóemelés üteméről szóló döntést az adótörvények őszi vitájában folytatják le. Emlékeztetett, hogy az unió meghatározta a jövedékiadó-emelés 2018-ig szóló mértékét, az üteméről dönt a kormány javaslatára a parlament. A minisztérium álláspontja világos, emelni kell ezt az adót. Ez államháztartási, fogyasztóvédelmi és európai uniós kérdés – hangsúlyozta.
A szakminiszter a devizahitelesekről szólva úgy fogalmazott: az otthonvédelmi terv a kormány legnagyobb fogyasztóvédelmi vállalkozása. Cáfolta azt a felvetést, hogy a program bankoknak nyújtana túlzott védelmet. A költségeket áthárítottuk a bankokra, és nem engedtük levonni ezeket a bankadóból, mert ilyen követelés is elhangzott a bankok részéről – emelte ki.
Fotók: Hegedűs Márta/Magyar Nemzet
(MTI)
origo.hu
Haverjaival kötött túlárazott szerződéseket Magyar Péter amikor vezérigazgató volt
