Meg kell piszkálni a kormányzati struktúrát?

A kormányon belül történő átalakítások egyértelműen Orbán Viktor miniszterelnöktől függenek – állítják az MNO által megkérdezett politológusok. A struktúra alapvetően jól vizsgázott, ugyanakkor az erőforrás minisztérium gyenge láncszem lehet, és a Nemzetgazdasági Minisztériumot is sok kritika érte. Az bizonyosnak tűnik, hogy az őszi ülésszak is erőltetett menetben zajlik majd. Szijjártó Péter megerősítette: a kormányfő valóban konzultál majd a tárcák vezetőivel.

Teljesen természetes, hogy egy év után értékelik a miniszterek teljesítményét, mivel emellett az is jól látszik, hogy a kormánypárt támogatottsága csökken, és valamit lépni kell – mondta el az MNO-nak Kiszelly Zoltán politológus. A szakértő szerint az első kérdés, hogy a most működő struktúra jó-e. Rámutatott arra is: ilyen kevés miniszter legutóbb a dualizmus idején volt, aminek a felülvizsgálata időszerű lehet.

Az, hogy lesz-e vagy sem a kormányon belül szűkebb értelemben, miniszteriálisan tágabb értelemben strukturális változás, az nyilván a kormányfőtől függ majd – állítja lapunknak Zárug Péter Farkas. A politológus szerint „az látszik, hogy alapvetően a Navracsics-modell szerinti centralizálás bár az államtitkárok hada miatt nem lett olcsóbb, de feladatok szerinti koncentráltsága egy minisztérium kivételével jól vizsgázott”. Kérdésünkre elmondta: ha lesz változás, akkor valószínű, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium háza táján kell majd ezt keresnünk. „Itt ugyanis a különböző feladatok összevonása szemmel láthatóan nem járt sikerrel.” A reszort szerinti miniszteriális rendszer a polgári kormányzatoknál nem eredményezhet olyan kesze-kuszaságot, amelyben a mentők a filmesekkel, a rektori konferencia a kórházfelújításokkal versengjen azonos támogatásért – hívta fel a figyelmet Zárug. „Vagyis itt célszerű lenne a magyar történeti hagyományt követni, s különválasztani a kultúra és oktatásügy területét az egészségügy és szociális ügyek területétől.”

Konfliktusok

Kiszelly szerint a következő időszakban jelentős konfliktusok várhatóak az egészségügy, az oktatás és az önkormányzatok világában, amit valahogyan kezelni kell majd. A másik dolog, amit vizsgálni kell, az a kormányzati hatékonyság kérdése – tette hozzá. A politológus szerint a bírálatok ellenére a jövőben is dominánsak maradnak az egyéni képviselői indítványok, amelyek természetesen tehermentesítik a minisztériumokat a kodifikációs munkálatok alól, de egy-egy indítvány akár újabb problémákat is generálhat.

20-30 év adósságát kell rendezni

Kiszelly arra is fölhívta a figyelmet, hogy eddig a gyenge szereposztás miatt a döntések nagy része felcsúszott a miniszterelnök kezébe, ami lassította a kormányzati folyamatokat, és több konfliktussal is járt. Ha erősebb emberek kerülnének a tárcák élére, akkor a nagy kérdés, képesek lennének-e átvinni az akaratukat, ami a kormánypártban lévő támogatottság nélkül lehetetlen lenne – mutatott rá a politológus. „Nem a személy a fontos, hanem a mellé rendelt portfólió.” Olyan emberekre van szükség, akik képesek 20-30 év adósságát rendezni az oktatás és egészségügy területén, ráadásul úgy, hogy többletforrás nem állna rendelkezésükre, és mindenki hatékonyságnövelést vár tőlük – vélte Kiszelly. Egy menedzser típusú vezetőre van szükség, aki egyáltalán elvállalja a feladatot, és emellett képes az akaratát átvinni az apparátuson – tette hozzá.

A politológus szerint a jövőben a Pénzügyminisztérium önállósodhat, ami mindenképpen könnyebbé tenné a kommunikációt a nemzetközi szervezetekkel. Kiszelly elképzelhetőnek tartja, hogy az egészségügy és oktatás is külön tárcaként jelenhet meg, de ennél nagyobb változás az igények ellenére nem várható. Kiszelly szerint ezek a változások tehermentesítenék a miniszterelnököt, hogy csak a nagy stratégiai kérdésekben kelljen döntenie.

Saját dolgukat nehezítették meg

A kormányzati átalakításról szóló hírek alapvetően a spekuláció témakörébe tartoznak, mivel az arról való döntés egyértelműen a miniszterelnök felelősségébe tartozik – mondta el az MNO-nak Szentpéteri Nagy Richard, a Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa. A szakértő szerint természetesen vannak olyan pillanatok, amikor egy ilyen átalakításra sor kerülhet. Szentpéteri úgy látja, ilyen momentum amikor egy-egy korszak lezárul, mint például hazánk uniós elnöksége, vagy pedig, hogy a kormány egy éve van hivatalban. „Ebben a szerkezetben a kabinet saját magának nehezítette meg a kormányzást” – vélte a politológus.

Szerinte a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma esetében mindenképpen vannak működési gondok, és sok kritika is érte őket az elmúlt időszakban. Túl sok feladatot utaltak ezekhez a tárcákhoz, és jól látni, hogy ennek az operatív feladatnak Réthelyi Miklós sem tudott eddig megfelelni. Szentpéteri hangsúlyozta, hogy ezeknél a tárcáknál hasonló a probléma, mint Gyurcsány Ferenc idején, amikor a Belügyminisztériumot és az igazságügyi tárcát gyúrták egybe, ami szintén nem volt sikeres lépés.

Forró lehet az ősz

Az őszi ülésszakban várhatóan felgyorsulnak a kétharmados, sarkalatos törvények tárgyalásai, és várhatóan az egész magyar demokráciamodellt később meghatározó választójogi törvény áll majd a viták kereszttüzében – vetíti előre a politológus az őszi időszak eseményeit. „Hogy szociális értelemben mit hoz az ősz, és mennyire megy bele, illetve folytatja a kormány a szociális feszültségeket okozó strukturális átalakításokat, az majd a konkrét, parlament elé terjesztett törvényalkotási programból fog majd kiderülni.” A nyár végén valószínűleg mind a kormányfő, mind a kormány tagjai mérlegelni fogják, hogy mit vállalnak fel ebből, és mi az, amit áttolnak jövő tavaszra – tette hozzá Zárug. A szakember szerint „az őszi munkarend biztos, hogy feszített lesz”. Úgy tűnik – fogalmazott Zárug –, a második Orbán-kormány mindaddig operál a hiperaktív politikai ciklusokkal, amíg a társadalom többségétől támogatást élvez, s majd a választások előtti utolsó év őszén várható esetleg higgadtabb törvényalkotási és kormányzati időszak.