Az ezer-ezer ember megkérdezésével májusban készített felmérés szerint Ausztriában 35 százalék pozitívan, 52 százalék negatívan, a többiek pedig közömbösen viszonyulnak a témához. Míg Ausztriában a válaszadók háromnegyede elégedett a demokrácia működésével, Lengyelországban csak felük, Szlovákiában harmaduk, Magyarországon pedig csak minden negyedik ember – olvasható a közleményben.
Az eredményeket összehasonlították a kilencvenes évek elején ugyanezekben az országokban mért adatokkal, valamint egy 2009-es ausztriai vizsgálat eredményeivel. Ennek alapján – véleményük szerint – kirajzolódik, hogy a demokratikus rendszerektől elválaszthatatlan politikai szabadságjogok a közép-európai „új demokráciák” lakóinak szemében éppoly fontos értékek, mint a nyugat-európai országok polgárainak. Azzal a kijelentéssel, hogy „minden állampolgárnak joga van tüntetni a meggyőződéséért, ha szükséges”, Magyarországon a megkérdezettek 89 százaléka, Lengyelországban 87 százaléka, Szlovákiában 85 százaléka értett egyet, Ausztriában viszont csak 82 százalék – mutattak rá.
Megfogalmazásuk szerint „megdöbbentők a különbségek a romló és a javuló anyagi helyzetű rétegek demokráciafelfogása között”. Szlovákiában a helyzetük romlására számítóknak alig negyede volt elégedett a demokrácia működésével, a javulást váróknak viszont 60 százaléka, és ugyanez a tendencia érvényesült Magyarországon és Lengyelországban is. Mint írták: 1989 után párhuzamosan ment végbe a demokratikus rendszer megszilárdulása és a sokakat súlyosan érintő gazdasági átalakulás, ezért a legtöbben a demokráciát okolják lecsúszásukért. Ebből következően a rendszer támogatásának erősödése nem is várható ezekben az országokban mindaddig, amíg tömeges marad az egzisztenciális félelem – állapították meg az elemzők.
(MTI)
origo.hu
Halálra gázoltak egy gyalogost Debrecenben
