Mindenről a gyűlölt EU tehet?

A Tages-Anzeiger beszámol arról, hogy a svájci választási kampányban a közmegegyezés részévé vált a kíméletlen EU-kritika. A Der Tagesspiegel arról tudósít, hogy a német baloldal miként próbál tőkét kovácsolni az oslói szörnyűségből.

Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)

A baloldali-liberális zürichi napilapban Hubert Mooser Az EU elátkozása a közbeszéd része című cikkében elemzi azt a feltűnő jelenséget, hogy a választási kampányban a pártok kifejezetten élesen fogalmaznak, ha szóba kerül az unió. Tömeges bevándorlás, túlzsúfolt vonatok, növekvő lakbérek, az erős frank, munkahelyek számának csökkenése, bérdömping – mindeme problémákat valamilyen formában kapcsolatba hozzák az EU-val. Az EU elátkozása időközben a svájci közbeszéd szerves része lett, méghozzá a politika és a gazdaság legmagasabb szintjein is.

A kereszténydemokraták (CVP) Európa-politikai téziseit a SonntagsZeitungban közölték. Ebben ellenzik Svájc EU-tagságát, az uniós jogszabályok automatikus átvételét és keményebb fellépést követelnek a személyek szabad mozgásának kérdésében. Még a korábban EU-barát szocialisták is hallgatnak a kérdésben, mintha az unió időközben tabutémává vált volna. Láthatóan a berni kormány ebben a kérdésben húzza az időt.

Pedig sok minden forog kockán: „Biztos nem fogunk megállapodást kötni az EU-val, mielőtt megoldanák az intézményi kérdéseket” – mondta Kathy Riklin, a CVP külügyi szakértője.

Der Tagesspiegel (tagesspiegel.de)

A berlini liberális napilapban Matthias Meisner Gabriel, Sarrazin és egy vita a bűnösségről című cikkében tudósít az SPD elnökének nyilatkozatát követő vitáról. Sigmar Gabriel SPD-elnök a világ szociáldemokrata ifjúsági szervezeteinek nyári táborában, az ausztriai Weißenbachban adott interjúban összefüggésbe hozta az oslói merényletet és az európai nacionalista és idegenellenes hangulatot.

Thilo Sarrazint, az egykori berlini pénzügyi szenátort és párttársát név szerint is említette a merénylet szellemi előkészítői között. Gabriel eme párhuzama aligha tetszett Sarrazinnak, de más szocdem politikusnak sem. Dieter Wiefelspütz, az SPD belügyi szakértője óvatosan elhatárolódott pártelnökétől: „Elemzéséért kizárólag Gabriel úr a felelős. Én nem mennék ilyen messzire... Sarrazint akár egy mellékmondatban kapcsolatba hozni Norvégiával, azt túlzásnak tartom.” Erika Steinbach kereszténydemokrata képviselő úgy vélte: „Sigmar Gabriel szégyenletes módon visszaél a norvégiai tragédiával, hogy ócska bosszút álljon elvtársán, Thilo Sarrazinon.” Másnap már az SPD elnöke visszakozott és kijelentette, természetesen nem kívánt párhuzamot vonni Oslo és a Sarrazin-vita között, hiszen az nem létezik.

Ulla Jelpke a Baloldali Párt belpolitikai szakértője a vitának saját értelmezést adott. A radikális baloldali Junge Weltben elhelyezett vendégkommentárjában azt írta, jól jelzi, mennyire teret nyert a muzulmánellenesség a társadalomban, hogy az SPD máig megtűri soraiban fajelméleti szakértőjét, Thilo Sarrazint.