A MOSZ-nál úgy vélik: a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) sorra bocsájtja ki ugyan határozatait a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) szennyezett vetőmagból származó kukorica megsemmisítésére, a termelők és a vetőmag-forgalmazók körében egyre nagyobb a bizonytalanság.
A már kiadott határozatok visszavonása, majd újak kiadása azt az érzetet kelti, hogy a hatóságok is bizonytalanok a génszennyezési ügyben. Ezt még csak tetézik az állami laboreredmények megbízhatóságát vitató hírek – teszi hozzá az agrár-érdekképviselet.
Sok kérdés nyitott még, és egyre több vetődik fel a jövőre nézve a MOSZ szerint. Hozzáteszik: egy hónapon belül kezdődik a repce vetése. A termelők pedig félnek, mivel senki sem tudja, mit kellene tennie annak elkerülésére, hogy – önhibáján kívül – a károsult kukoricatermelők sorsára jusson.
Ezért a repcemag-megrendelések állnak, a gazdák, akik összesen mintegy 260 ezer hektáron terveznek repcét vetni, elbizonytalanodtak, a vetőmag-forgalmazók is tanácstalanok. Nem lehet tudni, hogy a repce vetőmag esetében sikerül-e időben befejezni az egyes tételek ellenőrző vizsgálatát.
A MOSZ a tisztánlátás segítése érdekében – ugyanúgy, mint korábban már két alkalommal – ismét sürgeti a szaktárcát, hogy hivatalosan tájékoztassa az érdekképviseleteket.
A génszennyezési üggyel összefüggésben korábban – legutóbb e hét keddjén a kormányszóvivői tájékoztatón – több kormányzati tisztségviselő is megerősítette: továbbra is Magyarország nemzetstratégiai érdeke a GMO-mentesség fenntartása. Ezért e tekintetben Magyarország a zéró toleranciát érvényesíti.
Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára pedig jelezte, hogy rendelkezésre áll a megfelelő laboratóriumi kapacitás a vetőmagok vizsgálatára.
(MTI)
Lánczi András: Na és mi van akkor, ha Magyar Péter csak egy egyszerű stróman?