Ha nem történik változás a támogatásokban, az állami intézmények hozzáállásában a feltételek javítására, akkor Magyarország kudarcot vall a kitűzött napenergia-hasznosítási célszámok elérésében – véli a Magyar Szolár Szövetség nemrég elkészített javaslatcsomagjában.
A szakmai szervezet rámutatott: a kormány a megújuló energia cselekvési tervben arra tett vállalást, hogy 2020-ig a jelenlegihez képest több mint tizenháromszorosára emeli a napenergián alapuló hőtermelés mértékét. – Ha már ma olyan arányban hasznosítanánk hőelőállításra a napenergiát, mint Ausztria 2005-ben, akkor az idén a 2020-as célkitűzésnél 50 százalékkal nagyobb lenne a hasznosított hőenergia. Ha viszont a következő években lakosonként egy négyzetméter napkollektort telepítenénk, akkor e zöldenergia termelése 2020-ra a jelenlegi szint csaknem százszorosára bővülhetne – áll a szövetség ajánlásában. Hozzátették, ez a változat az elkövetkezendő kilenc évben összesen 400 milliárd forintnyi beruházást igényelne. Igaz, mai árakon számolva a kormány eredeti elképzelései sem valósíthatók meg sokkal olcsóbban: a tanulmány szerint ehhez 2020-ig körülbelül 270 milliárd forintot kellene költeni napkollektorok telepítésére.
A Magyar Szolár Szövetség meglátása szerint a beruházási költségek csökkenésével, az energiaárak emelkedésével idővel a napkollektor támogatás nélkül is versenyképessé válhat. Azonban míg ez nem következik be, szükség van a juttatások megfelelő rendszerére. A szervezet szerint a támogatásoknak kiszámíthatóknak, 2020-ig felfüggesztés nélkül, folyamatosan az ország egész területén elérhetőknek kell lenniük. Ezenkívül az igénylés menetét mentesíteni kellene a felesleges bürokráciától. – A magánlakások beruházásait személyijövedelemadó-kedvezménynyel kell ösztönözni, mert ez folyamatos támogatást biztosít, gyorsabban és egyszerűbben működtethető, mint a hol meglévő, hol felfüggesztett pályázatok rendszere – hangsúlyozták a szakemberek.
A szövetség úgy véli, a támogatás átalakítása mellett bizonyos esetekben már most kötelezővé kellene tenni a napkollektorok alkalmazását. – Magyarországon új lakások, közintézmények, uszodák is épülnek úgy, hogy mindent gázzal fűtenek, a tetőt és az épületet pedig úgy építik, hogy arra a későbbiekben sem lehet majd vagy csak nagy költséggel napkollektorokat telepíteni – emelte ki az anyag, hozzáfűzve, hogy a közszféra beruházásainak töredéke felel meg a legenyhébb fenntarthatósági követelményeknek. A dokumentum azt is bemutatja, hogy ha az osztrák szintet próbálnánk elérni, akkor az megközelítőleg tízezer új munkahelyet, évente 16 milliárd forintnyi adóbevételt és 2020-ban már évi 20 milliárd forintos energiamegtakarítást eredményezne.
origo.hu
Újra medvét láttak Nógrádban
