A következő év jelentős változásokat ígér az amerikai honvédelmi politikában – írja Maren Leed és Nathan Freier katonai elemző. A védelmi minisztérium további szigorításokat tervez, az új vezetők elfoglalják a helyüket, és a 2012-es kampány hatásai is mindenki előtt nyilvánvalók lesznek. Ezek a körülmények rossz időket hozhatnak az amerikai szárazföldi csapatok számára – teszik hozzá.
Abban az esetben, ha a szárazföldi seregek vezetői „sebességet váltanak” és világosan meghatározzák az új feladatokat, és ha a közvélemény támogatását is megszerzik, akkor is maradnak majd megválaszolatlan kérdések – vélik a szerzők. Az ország egyre jobban belefáradt a háborúkba, és mind többen aggódnak a növekvő államadósság miatt – teszik hozzá. A széles közvélemény pedig egyre kevésbé tartja nemzeti kincsnek a szárazföldi erőket.
Gates téved?
A szakértők úgy látják, hogy az ország ellenségei tanultak az eddigi tapasztalatokból és tisztában vannak a főbb amerikai gyengeségek kihasználásával. A szárazföldi erők vezetői ezért meglehetősen fura módon kezdtek a probléma megoldásához, amikor a legfontosabb feladatokat végző egységeknél megszorításokba kezdtek – állítják a tanulmány írói.
Ezzel az iránnyal többen is egyetértettek, többek között Robert Gates védelmi miniszter is, aki februárban úgy nyilatkozott, hogy a fejlett technikával rendelkező alkalmazásoknak elsőrendű szerepet kell játszania a jövőben, így a szárazföldi erőknek kisebb szerep fog jutni. A miniszter érve, hogy a földi erőknek a nemzetközi partnerségre kell építeni, míg ezzel egy időben nagyszabású missziókat készít elő, nem tekinthető helyesnek, mivel ebben az esetben egy másik biztonsági erőt kell létrehozni a semmiből – szerepel a cikkben.
Mindent felforgatott az arab tavasz
A kutatók úgy látják, hogy az arab tavasz rávilágított arra, hogyan változhatnak meg hirtelen az amerikai stratégiai érdekek. A szerzők felteszik azt a kérdést, hogy mi lett volna, ha az egyiptomi események is a líbiaihoz hasonló fordulatot vesznek és fenyegették volna a Szuezi-csatornán áthaladó forgalmat. Szerintük ebben az esetben csak az amerikai szárazföldi erők lettek volna képesek megoldani a problémát. Hasonlóan a szomáliai kalózok problémájára és a mexikói helyzet esetleges romlására is csak a szárazföldi erők képesek hatékony választ adni – teszik hozzá.
Az ellenségek még mindig léteznek
A pakisztáni krízis súlyosbodása, a szíriai polgárháború, Észak-Korea összeomlása vagy a mexikói drogháború átnyúlása a határon mind-mind feltételezhető esetek, amelyek jobban meghatározhatják a szárazföldi erők jövőjét, mint az iraki vagy az afganisztáni háború. A szerzők úgy látják, hogy a jövőben a retorikai szint ellenére a világszerte zajló költségvetési megszorítások mindenképpen csökkenteni fogják a szóba jöhető partnerek számát ezekben az akcióban, mint ahogyan az a múltban volt.
A cikk szerzői úgy látják, hogy a vezetőknek óvakodniuk kell attól, hogy a partnerségi és a tanácsadói missziók túl nagy szerepet kapjanak, mivel fontosabb az ország biztonságának a garantálása. „Elfogadjuk vagy nem, azok, akik veszélyeztetik az Egyesült Államok biztonságát, továbbra is léteznek, és az ellenük való háborút nem lehet megnyerni harcra kész szárazföldi erők nélkül.”
(Forrás: csis.org)
origo.hu
Szijjártó Péter: Magyarország elutasítja, hogy az EU katonai tanácsadókat küldjön Ukrajnába
