A tavalyi parlamenti választás után ismét az urnákhoz járulnak a lett állampolgárok, mivel az elnök kezdeményezésére népszavazást rendeznek szombaton a parlament feloszlatásáról. Lettország volt talán a világon a válság által egyik legjobban érintett ország, mivel a gazdaság – a Nemzetközi Valutaalap számításai szerint – a 2009. évi 18,0 százalékos és a 2010. évi 0,3 százalékos visszaesés után az idei évben 3,3 százalékkal, míg 2012-ben 4,0 százalékkal növekedhet.
Valdis Dombrovskis miniszterelnök egy lapinterjúban arról beszélt, hogy a balti állam azzal volt képes kilábalni a válságból, hogy a kormány hirtelen jelentős költségvetési kiigazítást hajtott végre, aminek természetesen az volt a hatása, hogy a munkanélküliségi ráta 22,5 százalékra szaladt fel. Szerinte nincs könnyű út az ország gazdasági nehézségeinek megoldására, először a pénzügyi stabilitást kell helyreállítani.
Óriási jobbközép siker
Természetesen a súlyos válság miatt sokan a jobbközép kormány bukására számítottak a balti államban az október 2-i választáson, ahogyan az többek között Szlovákiában, Ukrajnában vagy Magyarországon történt 2010-ben. Mindezzel szemben a kormány mögött álló Egység pártja 33 mandátumot szerzett a 100 tagú parlamentben, míg a koalíciós partner, amely a zöldeket és a kisgazdákat tömöríti, 22 fős frakciót alakíthatott. Dombrovskis mögött végül egy 63 főből álló koalíció jött létre, így a válság ellenére a miniszterelnöknek majdnem egy kétharmados támogatottságú kormányt sikerült összehoznia.
Az országban a politikai hangulat az idei államfőválasztás előtt izzott fel, azzal, hogy az addig esélyesnek tartott hivatalban lévő Valdis Zatlers korrupcióval vádolta meg a parlamenti képviselőket, és népszavazást kezdeményezett május 28-án az országgyűlés feloszlatására. Az ilyen indítványt a lett törvények értelmében népszavazásnak kell jóváhagynia. Ha viszont a kezdeményezést a referendumon elutasítják, úgy az államfőnek kell megválnia tisztségétől. Vélhetően emiatt a kezdeményezés miatt a parlament június 2-án Andris Berzinst választotta meg új államfőnek, aki július 8-án tette le a hivatali esküjét.
Ennyire erősek az oligarchák?
A szombati népszavazás egyfelől egy jelentős jogi kérdést fog majd okozni abban az esetben, ha a többség nem fogadja el a parlament feloszlatását, mivel Zatlers már nincsen a hivatalában, de talány, hogy ebben a helyzetben hogyan kell majd cselekedni. Abban az esetben, ha az igenek győznek, szeptemberben ismét az urnákhoz járulhatnak a balti államban, ami semmikképpen sem segíti majd a gazdasági talpra állást.
A volt államfő az ország történetében először élt a parlament feloszlatásának a jogával, ami mögött egyértelmű politikai szándék húzódott meg. A politikus az akciót természetesen saját népszerűségének a növelésére kívánja felhasználni. Az általa létrehozott Reform Párt népszerűsége mostanra 33 százalékra szökött fel, így egy előre hozott választás esetén Zatlers a saját politikai túlélését is biztosítaná, és ha az eredmények kedvezően alakulnának, még a miniszterelnöki székbe is beülhet. A párt fő célkitűzése az oligarchák elleni küzdelem.
A miniszterelnök is reagált a helyzetre
Dambrovskis szerdán a Bloomberg hírügynökségnek úgy fogalmazott, hogy Lettország célja továbbra is a 2014-es euróbevezetés, amit nem zavarhat meg a mostani népszavazás és az európai szuverén adósságválság sem. A miniszterelnök az interjúban arról is beszélt, hogy a népszavazás sikere esetén az oligarchák és az őket támogató pártok nem szereznek majd többséget az új parlamentben. Ez azt mutatja, hogy Dambrovskis bizonyos szempontból elfogadja a volt elnök érvelését, és látva új pártja megerősödését egyértelműen koalíciós társként tekint rá. Ezt támasztja alá, hogy az Egységből többen csatlakoztak a Reform Párthoz, és a házelnök is arról beszélt, hogy a két erőnek együtt kell működnie abban az esetben, ha új választásokra kerül sor.
(Forrás: Baltic Times, sfgate.com, MNO)
origo.hu
Szakadni fog az eső
