Minden egyes darab 1,5 méter magas és 45 centiméter vastag. A három darab együttes hossza 10,5 méter, a súlya pedig 22 tonna. A rajtuk lévő sérüléseket a szövetségesek lövedékei okozták, akik 1944. június 6-án, a partraszállás napján ostromolták meg a normandiai Utah Beach fedőnevű partszakaszt.
A kőlapok az Adolf Hitler náci diktátor parancsára Franciaország 1940-ben történt eleste után épített különféle erődítményekből származnak. A Franciaországtól Norvégiáig húzódó, 5150 kilométer hosszú erődítményrendszer célja a szövetségesek inváziójának megállítása volt.
Allan Millette történészprofesszor, a New Orleans-i Egyetem Eisenhower Központjának igazgatója elmondta, hogy a maradványok segítségével tanulmányozni lehet, mi történt 1944-ben és 1945-ben, amikor a szövetségesek áthatoltak a falon és megfordult Németország ellen a széljárás. Bár Hitler fala néven is ismerték, a védelmi rendszer valójában gépfegyveres bunkereket, tankcsapdákat és más erődítményeket, valamint betonfalszakaszokat foglalt magában. A lőállásokból hajókat és olyan helyeket lehetett aknatűz alá vonni, ahol nagy veszteségeket lehetett okozni a partra szálló erőknek.
A normandiai partraszállásnak köszönhetően alakult ki a náci erőkkel szembeni utolsó szárazföldi front. Az amerikai, a brit nemzetközösségi és a szabad francia erők vezették a támadást, amelyhez később más országok is csatlakoztak. Az új front megnyitása után a szövetségesek lassan nyomultak előre az itáliai félszigeten.
A keleti fronton a szovjet csapatok szorították ki a német csapatokat és szövetségeseiket a megszállt területekről. Nem egészen egy év múlva, az európai háború Németország kapitulációjával ért véget 1945 májusában. A Távol-Keleten még folytatódtak a harcok, amíg Japán hivatalosan meg nem adta magát 1945. szeptember 2-án.
A maradványokat a franciaországi Sainte-Marie-du Mont-ban működő Utah Beach Múzeum ajándékozta a vele partneri kapcsolatban álló New Orleans-i múzeumnak. Félreértés azt gondolni, hogy az Atlanti fal folyamatos fal lett volna – mondta el Jeremy Collins, a New Orleans-i múzeum konferenciaprogram-igazgatója.
A partraszállás feltételezhető helyein erődítmények sorozatát építették ki. A falszakaszok a járművek könnyű előrehaladását voltak hivatottak megakadályozni, valamint azt, hogy megostromolják a partszakaszt és beljebb hatoljanak. Főleg azt nem akarták, hogy a nehéz járművek teljes sebességgel jussanak előre. A falakat úgy tervezték meg, hogy a járműveket olyan pontokra tereljék, amelyeket könnyen lehetett védeni.
A faldarabokat június 5-én emelték ki egy óriás ipari daruval Utah Beachről, ahonnan teherautóval szállították a kikötőbe és hajóra rakodták őket. A kiemelés és a szállítás költsége 20 és 25 ezer dollár (3,7-4,6 millió forint) között mozog. A faldarabok szerdán érkeztek meg New Orleansba, ahol a múzeum díszudvarában helyezik el, két, már ott lévő bombabiztos fedezék mellett.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor: A bajban a magyarok összefognak
