Pristinát bírálta a szerb parlament

A koszovói határincidensek miatt Pristinát és a nemzetközi közösség egyes koszovói intézményeit bíráló nyilatkozatott fogadott el vasárnapra virradóra rendkívüli maratoni ülésén a szerb parlament; a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) négy képviselője tartózkodott a szavazáskor.

MNO
2011. 07. 31. 11:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nyilatkozat elfogadását a szerb kormány kezdeményezte. A szavazást több mint tízórás vita előzte meg a parlamentben, amelyben felszólalt Boris Tadics államfő is. A dokumentumban bírálják Pristinát, amiért erő alkalmazásához folyamodott, hogy érvényesítse a szerb árucikkekre vonatkozó kereskedelmi embergót. Kritizálják továbbá a nemzetközi közösség egyes koszovói intézményeit, amiért megsértették az ENSZ Biztonsági Tanács 1244-es számú koszovói határozatot. A parlament nyilatkozatában elítélt mindenfajta erőszakot, és a válság békés rendezése mellett szállt síkra.

Felszólította a belgrádi kormányt: tegyen konkrét intézkedéseket, hogy a szerbiai intézmények folytathassák tevékenységüket Koszovóban. „Szerbia és a nép legitim érdekeinek védelme a Szerbiához tartozó Koszovóban Belgrád elsődleges feladata, amíg nem sikerül kompromisszumos megoldást találni a kialakult helyzetre” – áll a dokumentumban.

Az újabb, Koszovó északi, Szerbiával határos térségére korlátozódó válság hétfőn robbant ki, miután a pristinai kormány kommandósokat vezényelt két ottani határállomásra, hogy érvényt szerezzenek a szerb áruk importjára vonatkozó tilalomnak, de ez a térségben élő szerbek heves ellenállásába ütközött.

A szerb parlamenti vita során a kormány képviselői Pristinát és az albán szeparatizmust tették felelőssé a határincidensekért. A szocialista párti belügyminiszter, Ivica Dacsics felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a nemzetközi közösség manapság Koszovó területi egységéről beszél, megfeledkezik Szerbia területi integritásáról.

Boris Tadics azt hangoztatta, hogy Szerbia nem fog háborúzni, mert békés ország. „Mi a demokratikus Szerbiában békét akarunk teremteni Nyugat-Balkán egész területén, kiváltképpen a déli tartományban, mert a politikánk békés, és a továbbiakban is az lesz” – mondta az államfő. A nyilatkozatot nagy többséggel fogadta el a szerbiai parlament: a 207 jelen lévő képviselő közül 181-en szavazták meg. Tartózkodott ugyanakkor a voksoláskor a kormányt támogató VMSZ négy képviselője.

Helyszíni jelentések szerint vasárnapra virradóra nyugalom volt a szerbiai területek felé vezető észak-koszovói utakon, ahol úttorlaszokat emeltek a helybéli szerbek. A barikádokat védő szerbek fogadkoznak, hogy addig lesznek ott, amíg a határátkelőkön nem áll vissza az eredeti helyzetet, amikor is szerb tisztviselők felügyelték a határforgalmat. Jelenleg a koszovói békefenntartó haderő, a KFOR tartja ellenőrzése alatt a brnjaki és a jarinjei határátkelőt, hogy megakadályozza az erőszakos cselekmények kiszélesedését.

Belgrád koszovói megbízottjai, Goran Bogdanovics tárcavezető és Borko Stefanovics, a szerbiai tárgyalóküldöttség vezetője vasárnap délután ismét Koszovóba utazik, hogy tárgyaljon a KFOR vezetőivel a helyzet rendezéséről. Hétfőn Koszovóba érkezik Robert Coopert, a Belgrádi-Pristina párbeszédben közvetítő EU-megbízott is.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.